Cukorbetegen egészségesen – rajtunk (is) múlik!

A cukorbetegséget okozó hasnyálmirigy és a rosszul működő inzulintermelő sejtek nagyon kis helyet foglalnak el a testünkben, mégis az általuk okozott problémák az egész szervezetünkre kihatnak. A szövődmények számos életfontosságú szervünket és testrészünket érinthetik, azonban az időben elvégzett szűrővizsgálatokkal korán kimutathatók a szervekben, szövetekben jelentkező eltérések, így a szövődmények megelőzhetők, megfelelő kezeléssel lassíthatók illetve megállíthatók.

Az alábbiakban érdemes átolvasni, hogy milyen szűrővizsgálatokra van mindehhez szükség, és következő lépésként nagyon fontos, hogy ezeket be is illesszük az életünkbe.

Szemek

A magas vércukorszint a szemekben lévő kisereket és egyéb szöveteket is károsítja. Ennek az lehet a következménye, hogy folyadék szivárog a retinába és új, gyenge kiserek túlburjánzásához vezethet. Ezt nevezzük diabéteszes retinopátiának. A súlyos retinopátia látásvesztést is okozhat. Az 50 évnél idősebb korú magyar lakosság körében a cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak. A 800 ezret is meghaladó magyar cukorbeteg közül több, mint 32.000 vak vagy súlyos látássérült. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának egyetemi tanára, Prof, Dr. Németh János felhívta a figyelmet arra, hogy a cukorbetegek között 25-ször több a vak, mint az átlagnépesség esetében.
Tünetek: Gyakran nincsenek tünetek az állapotromlás előrehaladtáig, ezért is rendkívül fontos a rendszeres szűrővizsgálat. A retinopátia fokozódására utalhat a homályos látás is.

Szív és érrendszer

A magas vércukorszint károsíthatja a vérerek hálózatát, amely érszűkülethez vezethet, vagyis az erek beszűkülnek a szívben, agyban és a végtagokban. Ennek következménye pedig sok esetben szívroham vagy sztrók. Az inzulin rezisztencia, a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint és a dohányzás szintén szívbetegségekhez vezethetnek.
Tünetek: mellkasi nyomás (amely kisugározhat a nyakba, állkapocsba és a karokba), nehéz légzés, fáradság, verejtékezés, émelygés és szédülés. Azonban maga a betegség egészen a szívrohamig vagy a sztrók megtörténtéig rejtve is maradhat.

Elhízás

A túlsúlyosság vagy a kövérség növeli a szív-és érrendszer megbetegedés és a diabétesz kockázatát és a szövődményeket is súlyosbítja. A súlycsökkenés javít az inzulinrezisztencián, a vércukorszinten és a vérnyomáson is.
Tünetek: nehéz légzés, fáradság, ízületi fájdalom

 

Vesék

A krónikusan magas vércukorszint károsíthatja a veséket, így azok nem tudják megfelelően megszűrni a vért és eltávolítani belőle a felesleges anyagokat. Ez az állapot a diabéteszes nefropátia.
Tünetek: Valószínű, hogy nem lesznek tünetek egészen a veseprobléma előre haladtáig, de erre utaló jelzés lehet az emelkedő vérnyomás vagy ha a lábfejünk megduzzad.

Magas vércukorszint

A magas vércukorszint valamennyi cukorbetegség esetén jellemző. A krónikusan magas vércukor károsítja a sejteket és egy egész sor olyan folyamatot indít el a szervezetben, amely szövődményekhez vezet. A jól karbantartott diabétesz az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetővé váljanak a súlyos és gyakran maradandó egészségkárosodást okozó komplikációk.
Tünetek: Gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, de előfordulhat mérhetetlen szomjúság, gyakori vizelés és homályos látás is.

Lábak

Ahogy a diabétesz hatással van a erekre, amelyek a szívhez és az agyba szállítják a vért, a lábakban futó ereket is befolyásolja. Perifériás artériás betegség (PAD) néven ismert az a szövődmény, amely során az erek beszűkülnek vagy elzáródnak, és amelynek következtében a vér nem jut el az alsó lábszárakba és a lábfejekbe.
Tünetek: Mivel nem jut elegendő vér a lábakba, gyengeség és fájdalom jelentkezhet a lábszárakban, amely pihentetés követően elmúlik. A lábakon lévő sebek nagyon lassan gyógyulnak.

Lábfej

A magas vércukorszint okozta idegi károsodás perifériás neuropátiához vezethet, ami elsősorban az alsó lábszárakban és a lábfejekben jelentkező fájdalom és/vagy zsibbadás. A lábfejek esetében történő érzékvesztés különösen nagy problémát okozhat: ha nem érezzük, hogy megsérül a lábfejünk vagy valamelyik lábujjunk, akkor a keletkező seb elfertőződhet anélkül, hogy tudnánk a létezéséről.
Tünetek: éles, hasogató fájdalom, bizsergés, égető érzés és/vagy zsibbadás a lábfejekben és lábujjakban.

Vizsgálatok és szűrések

Vércukorszint: HbA1c

A vizsgálat: Ez a laborban 3 havonta végzett vizsgálat megmutatja az előző három hónap átlagos vércukorszintjét. A százalékban és mmol/mol értékben megkapott eredmény akkor jó, ha 6,5 – 7,5% között van. Előfordul, hogy a kezelő orvossal való megállapodás alapján egyes esetekben a célérték ennél alacsonyabb vagy magasabb, ezt mindig az egyénre ható különböző tényezők (kor, egészségi állapot stb) alapján határozzák meg.

Lábak: boka-felkar index

A perifériás érbetegség (PAD) kimutatását célzó egyszerű vizsgálat a boka magasságában, illetve a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa. A normál érték fekvő helyzetű emberekben 1,0 – 1,3 között van. Kórosnak akkor tekinthető, ha az index 0,9-nél kisebb, csökkenése a betegség romlását jelenti. A vizsgálat elvégzésére akkor van szükség, ha már megjelent a perifériás érbetegség.

Vesék: Szérum kreatinin vizsgálat

A kreatinin az izom aktivitásából származó salakanyag, amely a vérben található. A vérből a vese segítségével választódik ki, azonban amikor a vese lelassul vagy beszűkül, akkor megemelkedik a kreatinin szint. Ez az oka annak, hogy a szérum kreatinin szint alkalmas a vese működésének feltérképezésére, amelynek mérőszáma a GFR vesefunkciót jelző paraméter. Normál értéke 100 ml/perc, az ennél alacsonyabb érték a normál vesefunkció bizonyos hányadát jelzi, vagyis, hogy nem működik 100%-san a vese. Ha a GFR 60 ml/perc alá esik, akkor mindenképpen vesegyógyász szakorvoshoz (nefrológus) kell fordulni.
A vizsgálatot évente legalább egyszer javasolt elvégezni mindenkinek, akinél magasvérnyomás vagy 2 típusú cukorbetegség áll fenn vagy több mint 5 éve 1-es típusú cukorbeteg.

Vesék: vizelet albumin kreatinin hányados

A vizeletben lévő albumin nevű fehérje megnövekedett mennyisége vesebetegségre utalhat.
1-es típusú cukorbetegek esetében a vizsgálatot a diagnózis felállítása után 5 évvel évente, 2-es típusú cukorbetegségben a diagnózis felállítása után évente el kell végezni a vizsgálatot. Ha albumin van a vizeletben, a vizsgálatot 3-6 hónapon belül meg kell ismételni. Magas vérnyomásban szenvedő betegeknél szintén rendszeresen el kell végezni a vizsgálatot.

Szív: vérnyomás

A vérnyomás ellenőrzésével szinte bárki nyomon követheti annak alakulását. A 140/90 mmHg vagy afeletti eredmény túl magasnak számít, ilyenkor már magas vérnyomásról beszélünk. A magas vérnyomással küzdő cukorbetegek számára mindenképpen javasolt vérnyomás csökkentő gyógyszer szedése.
A vérnyomás mérését minden orvosi vizsgálat során el kell végezni.

Szív: koleszterinszint < 5,2 mmol/L

A koleszterin szintet mérő teszt megmutatja az LDL, a HDL és a triglicerid szintet is.
• LDL (rossz koleszterin): a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek felé, azonban ha túl sok van belőle, akkor a sejtek nem tudják mindet felhasználni és a felesleg lerakódik az erek falában. Ennek következtében nő az érelmeszesedés és a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Megfelelő szintje < 3,4 mmol/L

• HDL (jó koleszterin): ez a védő koleszterin, ezért figyelni kell arra, hogy szintje ne legyen túl alacsony, amely férfiak esetében 0,9 mmol/L <, nők esetében 1,1 mmol/L <.

• Trigliceridek: olyan neutrális zsírok, amelyek a táplálkozás során jutnak a szervezetünkbe annak érdekében, hogy energiával lássák el azt. A fel nem használt felesleges zsíroknak is van feladatuk, hiszen védik a testet a kihűléstől, védik a csontokat és a belső szerveket. Túlzott mennyiségben azonban az LDL koleszterinnel együtt károsíthatják az ereket. Optimális esetben normál értéke < 1,7 mmol/L.
A sztatinokat (koleszterinszint csökkentő gyógyszerek) szedők számára legalább évente egyszer ellenőrizni kell a koleszterinszintet, egyébként 5 évente elegendő.

Szemek: pupilla tágításos szemvizsgálat

A szemcsepp segítségével kitágított pupillában az orvos szemfenékvizsgálattal ellenőrzi, hogy van-e bármilyen a diabéteszes retinopátiára utaló elváltozás.
Cukorbetegek esetében évente javasolt elvégezni a vizsgálatot.

Lábfejek: Lábellenőrzés

Az orvosi találkozó alkalmával a kezelőorvos minden esetben megvizsgálja a lábfejeket, különös tekintettel a talpi részekre bármilyen sérülés, seb, fekély vagy gyulladás után kutatva valamint leellenőrzi a reflexeket és az érzékelést. Ezáltal kimutatható az esetleges idegi károsodás, amely diabéteszes neuropátiára utalhat. A lábellenőrzést cukorbetegség esetén a betegnek minden nap meg kell tennie – ha maga nem tudja, akkor segítséggel –, a neuropátiás szűrést pedig évente legalább egy alkalommal kell elvégezni.

Átfogó egészség: Testtömeg Index (BMI)

A magasság és a testsúly aránya – testtömeg index – mutatja meg, hogy testsúlyunk hol áll az egészséges testsúlyhoz képest, túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk-e. Ha a BMI egyenlő vagy nagyobb, mint 25, akkor nem tartozunk az egészséges halmazba. Ezt a vizsgálatot minden orvosi találkozás alkalmával érdemes elvégezni.

Forrás: http://cukorbeteglettem.hu/