IGT, avagy csökkent glükóztolerancia: mit érdemes tudni róla?

Az IGT, magyarul csökkent glükóztolerancia a cukorbetegség előszobájának tekinthető: a prediabétesz egyik típusáról beszélünk. Jó hír, hogy ez az állapot életmódváltással visszafordítható! Ha azonban későn diagnosztizálják, diabétesz kialakulásához vezethet. A tünetek sajnos sokszor nem elég markánsak ahhoz, hogy az érintettek rövid időn belül azonosítsák őket – ezért, ha felmerül nálunk a szénhidrát-anyagcsere valamely fajtájának gyanúja, érdemes tudatosan figyelni a testünk jelzéseit.

Mit jelent pontosan az IGT?

Egy IGT-vel diagnosztizált páciens vércukorszintje tartósan magasabb, ez pedig arra ösztönzi a hasnyálmirigyet, hogy folyamatosan fenntartsa a nagy mennyiségű inzulintermelését. Ennek következtében azonban elkezdenek kifáradni azok a bétasejtek, amelyek az inzulintermelésért felelősek. Ennek hatására a hasnyálmirigy képtelenné válik arra, hogy a vércukorszintet az egészséges tartományban tartsa.

Az IGT rövidítés, amely az angol impaired glucose tolerance kifejezésből származik. Akkor beszélhetünk erről az állapotról, ha az érintett éhomi vércukorértéke még a normál tartományban van, ám cukorterhelés hatására már túl magas az érték. Még nem tartozik a cukorbetegség kategóriájába, de az IGT diagnózis felér egy óva intéssel: ha nem kezeljük, diabéteszhez vezethet.

mit kell tudni a csökkent glükóztoleranciáról

Hogyan diagnosztizálható a csökkent glükóztolerancia?

A csökkent glükóztoleranciát terheléses vércukorvizsgálattal szűrik. Ha a 75 gramm cukoroldat elfogyasztása után 2 órával a vércukor értéke 7,8 mmol/l és 11,1 mmol/l között van, minden bizonnyal IGT állapota áll fenn.

A prediabétesz további típusai

Az IGT-n kívül a prediabétesznek még két további típusát különböztetjük meg. 

IFG: a rövidítés az angol impaired fasting glycaemia kifejezésből ered, és a megemelkedett éhomi vércukorszintet jelöli. Akkor áll fenn tehát ez az állapot, ha az éhgyomorra mért vércukorszint 6,1 mmol/l felett van, de még nem éri el a 7 mmol/l -t. 

IR: más néven inzulinrezisztencia, a prediabétesz legenyhébb formája. Egy IR-es páciens éhomi vércukorszintje a normál tartományon belül marad. Ebben az állapotban csökken a sejtek inzulin felismerő képessége, így a hasnyálmirigy kompenzálni próbál: megemeli az inzulin termelést. Ha nem kezeljük az inzulinrezisztenciát, a Langerhans-szigetek előbb-utóbb elfáradnak a túlműködésben, ez pedig 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.

Árulkodó tünetek

Ahogy tehát fent részletesebben kifejtettük, csökkent glükóztolerancia és más prediabétesz típusok diagnózisa terheléses vércukorvizsgálattal történik. Vannak azonban tipikus tünetei ennek az állapotnak: ha többet is folyamatosan tapasztalunk, mihamarabb forduljunk orvoshoz!

Az IGT (és általában a prediabétesz) leggyakoribb tünetei a következők: 

  • szájszárazság,
  • megnövekedett szomjúságérzet, 
  • homályos látás,
  • izomtömeg csökkenése,
  • folyamatos álmosság és fáradtság,
  • a szokásosnál gyakoribb vizelési inger,
  • alvászavarok,
  • elhízás (különösen hastájékon).

Ezek a tünetek alapvetően hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség jeleire, azonban sokkal kevésbé egyértelműek. Ezért, ha felmerül bennünk a gyanú, hogy esetleg a cukoranyagcsere zavarától szenvedhetünk, érdemes azonnal beutalót kérni OGTT-re, vagyis orális glükóz tolerancia tesztre.

Kit veszélyeztet az IGT?

Az IGT (csökkent glükóztolerancia) és a prediabétesz más típusai könnyebben kiszűrhetők, ha tisztában vagyunk a leggyakoribb hajlamosító tényezőkkel. Nézzük, melyek ezek! 

  • Az elhízással, túlsúllyal küzdő páciensek fokozottan veszélyeztetettek. Hogy megtudja, Ön is ebbe a kategóriába tartozik-e, érdemes kiszámolni testtömeg-indexe értékét. 
  • A mozgásszegény életmód szintén növeli a kockázatot.
  • Egészségtelen táplálkozás, túl magas kalóriabevitel.
  • Magas koleszterinszint. 
  • A genetika is közrejátszhat: ha a közeli rokonok (pl. nagyszülő, szülő vagy testvér) között van, akit 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizáltak, magasabb a veszélyeztetettség.
  • Nők esetében a PCOS (policisztás ovárium szindróma) is jelezhet prediabéteszt.
  • Magas vérnyomás.

Az IGT potenciális szövődményei

Ahogy nevéből is következik, a prediabétesz állapota a cukorbetegség előszobájának tekinthető: kezeletlen állapotban könnyen 2-es típusú diabétesz alakulhat ki az érintetteknél: statisztikák szerint az esetek 70-ában áll be a cukorbetegség állapota. Amikor ez bekövetkezik, a pácienseknek sajnos számos szövődménnyel és társbetegséggel számolniuk kell. Ilyen például a diabéteszes láb, a látásromlás, a veseműködés romlása, az idegi fájdalmak jelentkezése és az érszűkület.

A diabétesz azonban nem az egyetlen kockázat, amelyet az IGT-vel és más prediabetikus állapotokkal jár. Bár ismert tény, hogy az elhízás hajlamosít a cukorbetegségre, ez fordítva is igaz: a prediabétesz és a diabétesz növeli a túlsúly kialakulásának esélyét. Ez pedig olyan veszélyes, szív-és érrendszeri betegségek kockázatát növeli, mint a stroke, a szívbetegség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás.

Csökkent glükóztolerancia kezelése: a legfontosabb tennivalók

IGT kezelése

Diabetológus felkeresése

Ha Önnél IGT -t, azaz csökkent glükóztoleranciát (vagy a prediabétesz már formáját) diagnosztizáltak, mindenképp érdemes diabetológus szakorvos segítségét kérni. A diabetológusok ugyanis specifikusan a cukoranyagcsere zavaraival foglalkoznak, így képesek pontosan felmérni állapotunk rizikófaktorait, valamint segít, hogy elkerüljük a lehetséges szövődményeket. 

Egy diabetológia szakrendelés során a szakorvos tájékozódik a páciens étrendjéről, életmódjáról. Ezeket az információkat a kórelőzménnyel együtt értékeli, és javaslatot tehet további vizsgálatokra is. Ezután pedig részletes kezelési tervet állít össze annak érdekében, hogy a csökkent glükóztolerancia állapota visszaforduljon, és a cukoranyagcsere hosszú távon normalizálódjon.

Életmódváltás mozgással

Annak érdekében, hogy a kialakult IGT állapotot megfelelően kezeljük, életmódváltásra van szükség. Ez ugyanis a legbiztosabb módszer arra, hogy egészségi állapotunkban pozitív változást érjünk el. Természetesen, mielőtt új szokásokat vezetnénk be, feltétlenül konzultáljunk kezelőorvosunkkal! Ne az aktuálisan népszerű internetes véleményvezérekre és kétes szaktudású fitneszgurukra hagyatkozzunk, hanem azokra az egészségügyi szakemberekre, akik pontosan ismerik az adott páciens egyéni állapotát.

Általános tanácsként azonban elmondható, hogy a mozgást érdemes bevezetni a hétköznapjainkba. Ez akkor is fontos lépés, ha semmilyen betegséggel nem küzdünk – de ha nemrég kaptuk kézhez az IGT diagnózist, a sport kiemelten lényeges. Hiszen a rendszeres mozgás egyrészt segít normalizálni a vércukorszintet, másrészt hozzásegít ahhoz, hogy elérjük vagy megtartsuk ideális testsúlyunkat. Mindezek mellett a sport pozitív hatással van a mentális egészségre, segít megelőzni a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását, csökkenti az alvászavart és hozzájárul az immunrendszer erősödéséhez.

Javasolt mozgásformák IGT esetén

Prediabétesszel diagnosztizáltak számára leginkább az úgynevezett aerob edzéstípusok javasoltak. Ezek a mozgásformák kíméletesek: végzésük közben a test a zsírraktárakat bontja, nem pedig az izmokban tárolt szénhidrátokat. Aerob mozgás közben a pulzusszám nem emelkedik az úgynevezett zsírégető zóna fölé. Jó példák erre a mozgásformára a túrázás, a biciklizés, a tempós gyaloglás, a kocogás, a lépcsőzés, vagy az ellipszis tréner. Ezeket hetente 3-4 alkalommal, 60-90 percig ajánlott végezni.

IGT életmódváltás

IGT étrend: így változtasson táplálkozásán

A megfelelő életmódváltó étrend megtalálása és követése kulcsfontosságú tényező az IGT kezelésében. Ha szeretnénk biztosra menni és személyre szabott útmutatással nekivágni étkezésünk megreformálásának, forduljunk dietetikushoz! Addig is íme néhány általános ajánlás, amelyet érdemes megfogadni.

  • A fehér liszttel készült termékek helyett válasszunk teljes kiőrlésű opciókat! 
  • Vörös húsok helyett fogyasszunk inkább halféléket, csirkét és pulykát!
  • Szakorvosunkkal, dietetikusunkkal egyeztetve érdemes lehet kipróbálni a 160 grammos diétát.
  • Étkezzünk naponta 4-5 alkalommal!
  • Csökkentsük a szénhidrátbevitelt!
  • Reggelire fogyasszunk lassan felszívódó szénhidrátokat, amelyek nem emelik meg drasztikusan a vércukorszintet!

Forrás: https://cukromcukrom.hu/

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.