Élelmiszerek szénhidrát tartalma: mit jelent a cimke felirat?

Hogyan találhatjuk meg a számunkra legmegfelelőbb élelmiszereket és hogyan illesszük be az étrendünkbe? Mi sem egyszerűbb ennél, mondhatnánk, hiszen minden rá van írva az élelmiszerek csomagolására. De mit is jelentenek számunkra a cimkén lévő adatok?

A megfelelő táplálkozáshoz olyan élelmiszereket kel választani, amelyek alacsony zsír-és sótartalmúak, sok bennük a rost – mint pl. a teles kiőrlésű kenyér és magvak -, zöldségek, gyümölcsök. Rengeteg olyan termék van, amelyek megfelelnek az elvárásoknak, azonban nem olyan egyszerű megtalálni őket az üzletek polcain. Ha azonban megtanuljuk értelmezni a címkeszövegeket, akkor máris könnyebb helyzetben vagyunk.

Az előrecsomagolt élelmiszereken lévő címkéknek olyan információkat kell tartalmaznia, amelyből szinte azonnal megállapítható, hogy be tudjuk-e illeszteni az étrendünkbe. De melyek is ezek az információk?

• A termék megnevezése
• A termék összetevőinek listája
• Figyelmeztetés a legfőbb allergiát okozó anyagok jelenlétéről függetlenül attól, hogy azok milyen kis mennyiségben fordulnak elő az adott termékben.
• Tápanyagtartalom
• Lejárati idő (valamennyi élelmiszert egy bizonyos időtartamon belül lehet csak elfogyasztani egészségügyi és biztonsági okok miatt)
• A termék származás helye
• A terméket gyártó és forgalmazó cég neve, címe

Az összetevők listája

Minden előrecsomagolt élelmiszeren fel kell tüntetni a benne lévő összetevőket méghozzá úgy, hogy a lista elejére kerülnek azok, amelyekből a legtöbbet tartalmazza az adott termék, és a lista végére, amelyekből a legkevesebbet. Néhány élelmiszer esetében az úgynevezett „meghatározó” összetevő mennyiségét százalékosan is jelölni kell. Például az eperjoghurtban az eper a meghatározó összetevő, ezért ennek mennyiségét százalékos formában is szükséges feltüntetni. Azokban az esetekben azonban, amikor szinte egyetlen összetevőből készül a termék – pl. tej -, nincs külön megadva a meghatározó anyag mennyisége.

Napi bevitel százalékban

Találkozhatunk olyan termékekkel is, amelyeken a gyártó feltünteti, hogy egy bizonyos tápanyagból/vitaminból/ásványi anyagból az ajánlott napi mennyiség hány százalékát lehet fedezni az adott termék – vagy egy részének – elfogyasztásával. (Pl. 1 szelet a szervezet napi rostigényének 12%-át fedezi.)

Egészséges termékre való utalások

A vásárlók figyelmének felhívása érdekében egyre több terméken olvashatók olyan tulajdonságok, mint pl. „alacsony zsírtartalmú” (angolul: low-fat), „magas rosttartalmú” (high fibre), „csökkentett sótartalmú” stb. Ezeknek az állításoknak a valódiságáról magunk is meggyőződhetünk, ha megnézzük a terméken szereplő tápanyagtáblázatot és annak alapján döntjük el magunk, hogy valóban érdemes-e megvásárolnunk az adott terméket.

A tápanyagtáblázat

Valamennyi előrecsomagolt élelmiszeren fel kell tüntetni az adott termék tápanyagösszetételét 100g-ra vagy 100ml-re vetítve. Kiegészítésként az adatok megadhatók a címkén feltüntetett egyszeri fogyasztási mennyiségre vagy adagra is. Az adagra való feltüntetés esetén meg kell adni a csomagolásban lévő adagok számát.

A táblázat az alábbi tápanyagokról ad információt:

• energia (kJ/Kcal)
• fehérje (g)
• szénhidrát (g)
• zsír (g)
• élelmi rost (g)
• nátrium (g)

A tápanyagtáblázat nagyon fontos információkat tartalmaz a cukorbetegek számára is, hiszen ezek alapján lehet eldönteni, hogy a termék beilleszthető-e az előírt diétába vagy sem.

Nézzünk példát egy tápanyagtáblázatra:

Az élelmiszereken feltüntethető vitaminok, ásványi anyagok és azok felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyisége (RDA):

Egy termékről akkor állítható – és a csomagolásán feltüntethető –, hogy valamely vitaminból vagy ásványi anyagból jelentős mennyiség található benne, ha a termék 100 grammjában vagy 100mililiterében az adott vitaminból vagy ásványi anyagból a lenti táblázatban szereplő ajánlott napi bevitel legalább 15%-át tartalmazza.

Forrás: OÉTI A BIZOTTSÁG 2008/100/EK IRÁNYELVE (2008. október 28.) az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK tanácsi irányelvnek az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról

A termékeken vagy azok reklámjaiban szereplő állítások alapján akár azt is hihetnénk, hogy csupa egészséges termék vesz miket körül. Azonban ha ismerünk néhány előírást, akkor könnyebben kikerülhetjük a megtévesztés csapdáit.

Íme néhány, a termékeken leggyakrabban olvasható állítás és rendeletben szabályozott alkalmazhatósági feltételük:

• Zsírszegény (low-fat):
  a termék zsírtartalma nem haladhatja meg a 3 g/100 g határértéket szilárd anyagok esetében, vagy a 1,5 g/100 ml határértéket folyadékok esetében.
• Zsírmentes (fat free):
  a termék zsírtartalma nem haladja meg a 0,5 g/100 g vagy 0,5 g/100 ml határértéket.
• Alacsony cukortartamú:
  a termék cukortartalma nem haladja meg az 5 g/100 g határértéket szilárd anyagok esetében, vagy a 2,5 g/100 ml határértéket folyadékok esetében.
• Cukormentes (sugar free):
  a termék cukortartalma nem haladja meg a 0,5 g/100 g, illetve a 0,5 g/100 ml határértéket.
• Nátriumszegény vagy sószegény:
  a termék nátriumtartalma nem haladja meg a 0,12 g/100 g vagy 0,12 g/100 ml határértéket, illetve az ezzel egyenértékű sómennyiséget.
• Élelmi rostban gazdag (high in fiber):
  a termék élelmirost-tartalma legalább 6 g/100 g vagy 3 g/100 kcal.
• Fehérjében gazdag:
  az élelmiszer energiaértékének legalább 12 %-át fehérje biztosítja.

Forrás: http://szenhidrat.net/