Hihetetlenül sok féligazság, sőt, olykor káros tévhit befolyásolja az étrendünket. Még azokét is – vagy az övékét csak igazán – akik figyelnek arra, hogy egészségesen étkezzenek. Néhány közismert táplálkozással kapcsolatos hiedelmet gyűjtöttünk össze.
Az olívaolaj az igazi
Az olívaolaj egészséges, nem kétséges. Azonban a repceolaj legalább ilyen egészséges, mert a legfontosabb omega-3 zsírsavakat tartalmazza, nem is beszélve a dió-, len- és szójaolajokról. A mediterrán konyha népszerűbbé válásával azonban az olívaolajnak kétségtelenül jobb a marketingje.
A kávé vízhajtó hatású
Ebből annyi az igazság, hogy maga az elfogyasztott kávé hamarabb kiürül a szervezetből, mint például egy csésze gyógytea. A szervezet azonban kávé hatására sem választ ki több folyadékot – ezt vizsgálatok igazolják.
A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj
Mindkettő zsírtartalma körülbelül 80 százalék, így 10 deka mindkettőből kb. 750 kalóriát tartalmaz. A Light, vagy Diet jelzésű margarin az alacsonyabb zsírtartalmú változat, de érdemes vásárláskor ellenőrizni a dobozok feliratán a zsír- és kalóriatartalmat.
Ha valaki szeretne fogyni, többször egyen keveset
Nem jó tipp! A szénhidrátokban gazdag ételek ösztönzik az inzulintermelést. Ez gátolja a zsírégetést, és biztosítja a zsírsejtek fejlődését. Ajánlott a három főétkezés, köztük pár órás szünettel, amikor az inzulintermelés is szünetel, így elősegíti a zsírégetést. Ha mégis beiktat „kisétkezést”, az szénhidrátszegény legyen, például zsírszegény tejtermékek vagy zöldségfélék, kevesebb cukrot tartalmazó gyümölcsök.
Aki a krétaiak táplálkozási szokásait követi, hosszú életű lesz
Való igaz, a krétaiak közt nem ritkán még 100 éves emberek is jó egészségnek örvendenek. Ez annak köszönhető, hogy a hagyományos krétai étrend sok gyümölcsöt és zöldséget, hüvelyeseket, friss halat és az olajbogyóból nyert olajat, valamint kenyeret tartalmaz. Ezt érdemes – lenne- követni. Az egészséges életmód azonban már a mediterrán országokban sem jellemző, napjainkban már a krétai gyerekek egyharmada is túlsúlyos.
A gyerekeknek sok fejessalátát kell enniük
A saláta egészséges, de nem tartalmaz semmi mást, mint amit önállóan fogyasztott gyümölcsök és zöldségfélék formájában juttathatnak a szervezetükbe. A sárgarépa és sárgadinnye például magas béta-karotin tartalma miatt ajánlott, sokkal több található bennük mint a salátában. A brokkoli, édeskömény és karfiol több C-vitamint tartalmaz. Csak a folsav az, amelyből a fejessaláta más zöldfélékhez képest kiemelten sokat, minden 10 dekájában 75 mikrogrammot tartalmaz, kétszer annyit, mint például a paradicsom. Ugyanakkor a kereskedelemben kapható fejes saláta nitráttartalma gyakran magas, ezért, ha igazán egészséges salátát szeretnénk, tanácsos – akár balkonládába – saját kezűleg ültetni.
A friss tej egészségesebb, mint az UHT tej
Tényleg magasabb a friss tej vitamintartalma, de olyan elenyésző mértékben, hogy azt nem is érdemes megemlíteni.
Az alumínium edények károsítják az egészséget
Az alumínium edények biztonságosságát több szervezet, köztük a WHO is szavatolja. Az alumínium egyébként egy nyomelem, ami nagyon kis mennyiségben a szervezetben is megtalálható. A savas ételek, mint például az almaszósz, a savanyú káposzta, vagy a paradicsomleves képes oldani egyes alumínium edények felszínét. Bár az sem okoz problémát, ha egy új alumínium edényben készített savas étel miatt némi kioldott alumíniumot is elfogyasztunk, mert ez kiürül a szervezetből, mégis, a teljes biztonság érdekében tanácsos a savas ételeket zománcozott edényekben készíteni.
Gombás ételt nem szabad melegíteni
A gomba sok vizet tartalmaz, és átlagosan több fehérjét, mint a tej és tejtermékek, így a romlandó élelmiszerek közé tartozik. Ha túl hosszú ideig van a fehérje szobahőmérsékleten, bomlásnak indul, és ennek során káros anyagok keletkezhetnek. Ha azonban valaki egy gombás ételt a hűtőben tárol, más a helyzet. Ott nyugodtan eltartható még egy napig, és semmi bajt nem okozhat, ha fogyasztás előtt jól felmelegítik.
Az oxigéndús ásványvíz vitalizál
Sokkal jobban járunk a légzőgyakorlatokkal, vagy akár azzal, ha veszünk egy mély levegőt. A jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ilyen formában nem juttatható oxigén a szervezetbe: a gyomor és a bél falain keresztül csak nagyon kis mennyiségű oxigén szívódik fel és kerül a vérbe.
A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér
Ha a barna kenyér – az általánosan elterjedt szokás szerint – az elkészítéséhez használt malátától és karamelltől barna, ha ezt esszük, gyakorlatilag ugyanazt a fehér lisztből készült terméket fogyasztjuk, mint a fehér kenyér esetében. Ezekben alacsony a vitaminok, ásványi anyagok és rostok mennyisége. A teljes kiőrlésű kenyér az, ami egészségesebb, ezt érdemes keresni.
Fitokemikáliák védenek a rák és szívroham ellen, csökkentik az öregedést
Lehet, hogy ebben az esetben még korai az öröm. Fitokemikáliáknak azokat a bioaktív vegyületeket nevezzük, melyek a növényekben találhatóak. Fitokemikáliák például a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének. Csodálatosan jótékony hatásukat a magas vérnyomásra, a koleszterinszintre és a sejtekre ugyan bizonyították már, de egyelőre csak laboratóriumi körülmények közt, illetve állatok vonatkozásában. Előnyös hatásuk tagadhatatlan, de még nem igazán ismert a hatásmechanizmusuk.
Nem szabad gyümölcsre vizet inni
Aki gyümölcs fogyasztása után közvetlenül vizet iszik, annak fájni fog a hasa – mondják. Ez igaz lehet, csak éppen nem az a probléma közvetlen oka, hogy a gyümölcs a vízre rosszul reagál, hiszen a gyümölcsök nem dagadnak meg a gyomorban folyadék hozzáadása után sem.
Az esetleges bajokért nem a gyümölcs, hanem a mikroorganizmusok a felelősek! Ha ugyanis mosatlan gyümölcsöt eszünk, az esetlegesen rajta lévő baktériumokkal a gyomorsav veszi fel a harcot. Ha azonban egyidejűleg sok folyadék jut a gyomorba, akkor a sav hígul, és így már nem képes ártalmatlanítani őket. Ezért mindig meg kell mosni gyümölcsöt, hogy csökkentsük a rajta lévő kórokozók mennyiségét – és még vizet is ihatunk rá nyugodtan. Azoknak azonban, akik egyenesen a bokrokról és fákról szüretelve ettek gyümölcsöt, tényleg ajánlatos egy fél órát várni, mielőtt innának valamit.
A spenót segít a vashiányon
Réges-régi tévhitről van szó, ami nagy valószínűséggel egy korábbi kutatás publikálásakor történt elírás eredménye. Vitathatatlan, hogy összehasonlítva más zöldségekkel a spenót még eredeti értéken is sok vasat tartalmaz. Csakhogy, rengeteg oxálsavat is, ami viszont éppen a vas felszívódását gátolja a szervezetben.
A sertés gyakorlatilag egyenlő a zsírral
Ez a régi időkben jellemző lehetett, de az új sertésfajták esetében a zsírarány csökkent, a hús és az izomtömeg nőtt. Például húsz évvel ezelőtt, a sertéshús közel 12 százaléka zsír volt, ma már átlagosan csak 2,4 százalék.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.