„Titokzatos” rövidítések a diabéteszkezelésben

Minden tudományterületnek megvan a maga sajátos nyelvezete, szóhasználata, s a vele foglalkozók magabiztosan használják ezeket a speciális kifejezéseket. A kívülállók azonban gyakran csak bután néznek e szavak hallatán. Nincs ez másképp a „diabéteszes vagyok” tudományterületen sem. Pár hónap alatt elsajátítjuk az alapkifejezéseket, amelyek az évek, évtizedek során egyre bővülnek. Mivel technikai robbanás időszakában vagyunk a diabétesz kezelése terén, mostanában sok új kifejezést, rövidítést kell megtanulnunk.

HbA_1c

A diabétesszel élők egyik leggyakrabban használt rövidítése talán a HbA_1c (hemoglobin A_1c). Ez egy laboratóriumi érték, amely a cukoranyagcsere állapotát mutatja az elmúlt 2–3 hónapra vetítve. Egyfajta átlagérték-mutatószám, amelyben a legutóbbi 30 nap eredménye markánsabban tükröződik, így valójában egy, az idő függvényében súlyozott átlagérték.

Számszerűleg nem azonos az elmúlt 2–3 hónap vércukorátlagával, csak azzal ­arányos.

CGM, GMI

A technológia fejlődésével és a 2020-ban történt hazai támogatásbeli változásokkal bővültek az 1-es típusú diabétesszel élők lehetőségei az anyagcserekontrollt illetően. Egyre többen használnak valamilyen szöveticukor-monitorozó eszközt, CGM-et. Ez a betűszó a köznapi néven szenzornak hívott eszköz angol elnevezésének (continuous glucose monitor) rövidítése.

A legtöbb szenzoros technológiához kapcsolódó értékelőszoftver képes arra, hogy különböző algoritmusokkal megbecsülje a várható HbA_1c-értéket is. Itt azonban egészen más mérési és számítási metódusról van szó, mint egy vérvizsgálat esetében, így az egyértelműség kedvéért kapott egy egyre szélesebb körben alkalmazott új elnevezést, ez a GMI (glucose management indicator – vércukorszint-kezelési mutatószám).

TIR

A következő, szintén angol eredetű rövidítésünk a TIR (time in range), azaz a céltartományban töltött idő. 1-es típusú diabétesszel élők számára a céltartomány általánosságban 3,9 és 10 mmol/l közötti érték. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a kezelőorvos más, egyéni céltartományt határozzon meg (pl. gyermekvállalásra való felkészülés, várandósság tartama alatt), vagy a diabétesszel élő saját maga elhatározásából ennél szűkebb tartományban igyekezzen tartani a vércukorszintjét.

TBR, TAR

A céltartománytól eltérő tartományban töltött időt is vizsgálhatjuk, ekkor a TBR (time below range) és a TAR (time above range) lesz fontos. A TBR a 3,9 mmol/l alatti tartományban töltött idő (illetve elkülönítjük a nagyon alacsony, azaz 3,0 mmol/l alatt töltött időt), a TAR pedig a 10,0 mmol/l feletti, illetve a 13,9 mmol/l feletti, nagyon magas tartományban töltött időt mutatja.

SD, CV

Még két fontos rövidítés van hátra, amelyek a variabilitás mutatószámait jelölik: az SD, azaz a standard deviáció (vagy szórás) és a CV, vagyis a variációs koefficiens (coefficient of variation). Talán elnevezésüket tekintve ezek a legijesztőbbek, de valójában egyszerűen megérthetők. Ez a két mutatószám azt határozza meg, hogy az átlagos értéktől milyen mértékben tér el a szenzorglükóz szintje – azaz, hogy mennyire leng ki lefelé és felfelé a cukor, mekkora a „hullámvasút”. Az SD megmutatja, hogy a szélső értékek mennyire térnek el az átlagos szenzorglükóztól: minél magasabb ez a szám, annál nagyobbak a kilengések. A CV szélesebb körben elterjedt, mégpedig azért, mert nem torzítja el az átlagos szenzorglükóz mértéke, ugyanis százalékos arányban határozza meg a középértékhez képesti ingadozást, így a lengés mértékéről pontosabb képet mutat, függetlenül attól, hogy az milyen magasságban történik.

SZÁSZNÉ BEDŐ ÁGNES KURÁTOR, MENTAPRO ALAPÍTVÁNY

https://diabetes.hu/