Szénhidrát-kisokos fogyókúrázóknak (és mindenki másnak is!)

A „szénhidrát” szó hallatán a legtöbb fogyókúrázó összerezzen, ami tulajdonképpen érthető is, hiszen a csapból is az folyik: a szénhidrátok a fogyás legnagyobb ellenségei, a fogyás, sőt, egészségünk záloga is az, ha teljes mértékben lemondunk a szénhidrátokról. Ez egyáltalán nincs így, a szénhidrátok nem az ördögtől valók, és ez egyből világossá is válik, ha megértjük a funkciójukat és azt, hogy nem minden szénhidrát egyforma.

A szénhidrátok, a zsír és a fehérje alkotják azt a három makronutriens csoportot, melyek minden étrendnek nélkülözhetetlen összetevői. A szénhidrátoknak azonban többféle típusa is létezik, és érdemes tisztában lenni a köztük lévő különbségekkel, azért, hogy tudjuk, melyeket fogyaszthatjuk és melyeket ajánlott elkerülnünk.

Miért olyan fontosak a szénhidrátok?

A szénhidrátok az emberi szervezet egyik elsődleges energiaforrásai és megfelelő bevitelük az egészséges étrend nélkülözhetetlen részét képezi. Nagyon sok helyről hallhatod azt, hogy a legjobb diétás étrend az, ha a szénhidrátbevitelt lecsökkented, vagy akár teljesen szénhidrátmentesen táplálkozol. Ez azonban egyáltalán nem jó ötlet – szénhidrátokra szükséged van, jobban, mint hinnéd.

A szénhidrátok adják az üzemanyagot minden sejtnek a testedben, gyakorlatilag minden fizikai tevékenységhez szükségesek, legyen szó légzésről, gondolkodásról vagy épp futásról.

A szakértői ajánlások szerint a napi kalóriabevitel 45-65%-ának szénhidrátból kell állnia, ami egy 1800 kalóriás napi étrend esetén 203-293 gramm szénhidrátot jelent. Magyarul ideális esetben minden étkezésnek a fele szénhidrát kéne, hogy legyen. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a mennyiség helyett érdemesebb lenne inkább a minőségre ügyelnünk, hiszen léteznek jó és rossz szénhidrátok.

Jó és rossz szénhidrátok

A szénhidrátokat alapvetően három fő csoportra oszthatjuk:

1. Monoszacharidok: Ez a szénhidrátok legegyszerűbb formája. Idetartozik például a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor).
2. Diszacharidok: Két monoszacharid molekula összekapcsolódása diszacharid képződéséhez vezet. Idetartozik például a laktóz (tejcukor) és a szacharóz (étkezési cukor).
3. Poliszacharidok: Ez a szénhidrátok legösszetettebb formája. A poliszacharidok kettőnél több monoszacharid molekula láncszerű összekapcsolódásával képződnek. Idetartozik például a rost és a keményítő.

A monoszacharidok és diszacharidok egyszerű (gyors felszívódású) szénhidrátok, más szóval egyszerű cukrok. A cukrok számos természetes forrásban megtalálhatóak, például gyümölcsökben, zöldségekben és tejben is, édes ízt kölcsönözve az ételeknek. Az egyszerű szénhidrátokból hamar energiát nyersz, mivel gyorsan megemésztődnek és felszívódnak a szervezetben – ezért is szokták úgy nevezni őket, hogy gyors felszívódású szénhidrátok. Ugyanakkor emiatt sokkal gyorsabban és általában magasabbra is emelik a vércukorszintet, mint az összetett szénhidrátok. Ennek negatív egészségügyi következményei lehetnek és a fogyásnak sem kedvez.

A nyugati étrendben elfogyasztott egyszerű szénhidrátok legnagyobb része hozzáadott cukor formájában található a különböző feldolgozott élelmiszerekben, például üdítőitalokban, süteményekben, csokoládékban, kekszekben, tortákban és édességekben. Ráadásul az ilyen magasan feldolgozott ételek rendkívül szegények vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban és olyan növényi tápanyagokban, melyek a természetes szénhidrátforrásokban bőségesen megtalálhatóak.

A finomításon átesett fehér liszt is egyszerű szénhidrát, így a cukorhoz hasonlóan gyorsan megemeli a vércukorszintet. A fehér lisztből készült termékek (kenyerek, tészták, pékáruk) tápanyagtartalma ugyancsak elmarad a kívánatostól, alaposan ellátnak kalóriával, de tápértékük szinte egyenlő a nullával.

A rost és a keményítő poliszacharidokból állnak és összetett (lassú felszívódású) szénhidrátoknak nevezzük őket. Hosszabb molekulaláncokat tartalmaznak, ezért lebontásuk és megemésztésük hosszabb ideig tart a szervezet számára, aminek következtében kevésbé azonnali hatást fejtenek ki a vércukorszintre, jóval lassabban emelve azt. Úgy is szokás hivatkozni rájuk, mint lassú felszívódású szénhidrátok. Az összetett szénhidrátokat tartalmazó ételek általában sokkal táplálóbbak, mint az egyszerű szénhidrátokat tartalmazók: jellemzően gazdagok rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban.

Általánosságban elmondható, hogy minél komplexebb egy szénhidrát, annál jobb.

Az összetett szénhidrátok a fogyókúrázók számára is kiváló választásnak bizonyulhatnak, mivel jobban eltelítenek, ennek köszönhetően jobban megkönnyítik a diétát. Ideálisak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára is, mert segítik az étkezések után jelentkező vércukor csúcsok mérséklését. Az összetett szénhidrátok közül az élelmi rostok különösképpen fontosak, bizonyítottan támogatják a rendszeres bélmozgást és segítik a koleszterinszint szabályozását.

Válts rossz szénhidrátokról jó szénhidrátokra!

A hatékony fogyás kulcsa nem a szénhidrátok elhagyása, hanem a megfelelő szénhidrátok fogyasztása. A szénhidrát megvonása többek között a szöveti fehérjék lebontását, a fizikai teljesítmény romlását, illetve szédülést, fejfájást, hasi görcsöket és székrekedést is okozhat. Egy egészséges étrendnek mindenképp több tápláló, feldolgozatlan, összetett szénhidrátot kell tartalmaznia, mint táplálkozási szempontból szinte értéktelen, feldolgozott, egyszerű szénhidrátot.

(Természetesen a fogyáshoz hasonlóképpen elengedhetetlen a megfelelő fehérje– és zsírbevitel is, tehát a másik két makronutriensről sem szabad megfeledkezned!)

Ha szeretnéd a leggyakoribb egyszerű szénhidrátokat egészségesebbekre cserélni, itt van egy kis segítség:

Forrás: https://netamin.hu/