Mit jelent a glikémiás index

A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége. Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb, akik számára érdemes többnyire alacsony glikémiás indexű élelmiszereket az étkezésükbe iktatni. 

Glikémiás index (GI) jelentése

A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-100 terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.

Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

Ezzel szemben az ételek magas GI értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik. A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg.

Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet? 

• A szénhidrát fajtája: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony glikémiás index értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld fölött termő zöldségek és a hüvelyesek is.
  A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.
• Az elfogyasztott ételben a szénhidrát alapanyag mérete is befolyásolja a Gl-t. Minél kisebbre vannak őrölve, vágva, darálva az alapanyagok, annál magasabb a Gl értékük. A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.  
• A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a GI értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, lassítják a felszívódást.
• A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.
• Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok GI értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.
• A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

Mikor érdemes alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztani?

Mivel a GI az élelmiszerben lévő szénhidrátok minőségéről ad információt, így az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása főként szénhidrátanyagcsere-zavar, illetve fogyókúra során indokolt. Ezek az élelmiszerek kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet, így a kiegyensúlyozott cukorbeteg diéta alapjait képzik. Inzulinrezisztenseknek is érdemes alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztaniuk, hiszen a cél ennél a betegség diétájánál is az egyenletes, normál vércukorszint elérése, fenntartása.

A fogyókúrázóknak is hasonló okokból javasolt az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása.

A magas glikémiás indexű ételek ezzel szemben nemcsak hízáshoz vezethetnek, hanem a vércukorszintet is gyorsan emelik, amely kifejezetten előnytelen cukorbetegség étrendi terápiájában.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen ételek ajánlottak cukorbetegség esetén?

• A gabonafélék, köretek közül a basmati rizs, barna rizs,kuszkusz, bulgur az úgynevezett pszeudocereáliák, mint például a quinoa, vagy a köles.
• A keményítőben szegény zöldségek is bátran fogyaszthatók, ilyenek például a salátafélék, tökfélék, padlizsán, retek, cékla…stb.
• A gyümölcsök tekintetében a banán és szőlő fogyasztása kerülendő. Általánosságban elmondható, hogy a túlérett gyümölcsök fogyasztását érdemes kerülni. A gyümölcsök esetén is figyelembe kell venni az egyéni toleranciát mind a mennyiségek, mind a gyümölcs fajtája tekintetében.
• Természetesen a hozzáadott cukrok fogyasztása is kerülendő, hiszen a glikémiás indexük magas, a vércukorszintet gyorsan és nagymértékben képesek megemelni.

Forrás: https://www.cukorbetegkozpont.hu/