A cukorbetegség idegrendszeri szövődményei

Ki ne hallotta volna már, hogy a cukor az édes méreg, a fehér gyilkos? A legtöbb népszerű divatdiéta a mai napig azt hangoztatja, hogy a szénhidrát – különösen a cukor – káros. De ahogy minden más, ez sem fekete vagy fehér. Testünknek szüksége van szénhidrátra, szüksége van cukorra, hisz az az emberi test sejtjeinek elsődleges üzemanyagforrása. Különösen sok cukorra van szüksége agyunknak a megfelelő működéséhez. Az egész testbe jutott cukor 50%-át az agy használja. Ha a vércukorszint túl alacsony, a szervezetünk minden más része egész jól működik, de az agy rangsorol a funkciók között.

Viszont!

Bármilyen szénhidrátot eszünk a szervezetünk végül glükózra (cukorra) bontja azt, így biztosítva a sejtek megfelelő energiaellátását. Tehát, nem kell kristálycukrot ennünk ahhoz, hogy testünk működjön. Sőt! Ha összetett szénhidrátot fogyasztunk, a cukor fokozatosan szabadul fel, így hosszabb ideig biztosítja a kellő energiaszintet.

A cél, a megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrát bevitele. 

Igaz az, hogy a glükóz túlzott jelenléte a véráramban nem előnyös jelenség. Ezért nagyon fontos, hogy szénhidrát háztartásunk szabályozása jól működjön. Egészségesekben a vércukor szint bizonyos határok között dinamikusan változik, de nem emelkedik a szűk határvonal szintje alá vagy fölé.

MI TÖRTÉNIK AKKOR, HA EZ AZ EGYENSÚLY FELBORUL?

A szénhidrát háztartásunk szabályozása szervezetünk bonyolult, összehangolt rendszere, melyben az inzulin nevű hormonnak fő szerepe van. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli és egyfajta közvetítő szerepet játszik a sejtek cukorfelvételében. A vérben lévő cukrot a sejtek az inzulin segítségével felveszik, így jutnak energiához, a vérben pedig csökken a cukor szintje.

Amennyiben az inzulin termelése csökken vagy megszűnik, vagy az inzulin nem megfelelő hatékonysággal működik, a sejtek nem képesek felvenni a vérből a cukrot, ez vezet az emelkedett vércukor szinthez. Így alakul ki a cukorbetegség (latinul diabetes mellitus), illetve az ezt megelőző állapot.

Az inzulin hiányát okozhatja egy autoimmun folyamat, melyben az érintettek immunrendszere tévesen idegenként azonosítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezért elpusztítja azokat. Ez történik az I-es típusú cukorbetegekben. Ez általában fiatal korban alakul ki, megelőzésére a tudomány jelenlegi állása szerint nincs lehetőség.

II-es típusú cukorbetegség alapját az inzulinrezisztencia adja. A szervezet sejtjei nem tudnak kellő hatékonysággal kapcsolódni a hormonhoz, így csökken annak a cukorfelvételt elősegítő képessége. A hasnyálmirigynek egyre több inzulint kell termelnie, így a termelésben résztvevő sejtek idővel kimerülnek. Eközben a vércukor szint is kilép a normál tartományból és tényleges cukorbetegség alakul ki.

Az ismert diabeteszesek 96%-a II.típusú cukorbeteg. Sokáig főleg az idősek betegségének tartottuk ezt a típust, de az utóbbi években egyre több a fiatal korban felismert betegség. A II-es típusú cukorbetegség igen alattomos kórkép, a vércukor szint lassan, fokozatosan emelkedik. Nem okoz rögtön látványos panaszokat, sokszor már valamilyen szövődmény megjelenése kapcsán kerül sor a felismerésére.

MIK LEHETNEK EZEK A SZÖVŐDMÉNYEK?

A késői szövődményeket alapvetően a nagyereken, a kisereken és az idegrendszer területén jelentkező elváltozásokra különítjük el. A cukorbetegség hatása az idegrendszerre összetett. Egyrészt károsítja az idegeket ellátó kisereket, másrészt az anyagcserezavar önmagában is károsítja az idegek működését. Ez a két folyamat együttesen kezdetben az ideget borító hüvely, majd magának az idegrostnak a károsodásához vezet.
Milyen tüneteket okoz mindez? Mi történik, ha a cukor az idegeinkre megy?
A tünetek sokszínűek, testünk bármely részén jelentkezhetnek.
A alábbi panaszok bármelyikét okozhatják az idegrendszert érintő szövődmények:

NÉZZÜNK KICSIT A PANASZOK MÖGÉ!

A tünetekért nagyrészt a környéki idegrendszer károsodása (latinul peripherias neuropathia) felelős. A környéki idegrendszer teremt összeköttetést a központi idegrendszer – agy, gerincvelő – és a test szervei, szövetei között. A perifériás (környéki) idegek szállítanak információt a központba, így informálva azt testünk állapotáról, helyzetéről, működéséről. Illetve ezek viszik a központból a parancsot a szervekhez, így irányítva szervezetünk működését. A környéki idegekben szorosan egymás mellett futnak az érző, mozgató és autonóm ingereket szállító rostok. Ez magyarázza, hogy a környéki idegrendszer bántalmában egymás mellett alakulhatnak ki érző, mozgató és vegetatív tünetek.

Az érző idegek bántalma két egymással ellentétes tünetcsoportot hozhat létre. Egyrészt kóros érzetek jelenhetnek meg (fájdalom, zsibbadás), másrészt a normális érzetek csökkennek vagy megszűnnek.

A betegek fájdalmat, bizsergő – hangyamászás szerű érzést panaszolnak. Jellegzetes a tünetek eloszlása. Általában a végtag törzstől távoli végén (harisnya-, kesztyűszerűen), szimmetrikusan (mindkét oldalon) jelennek meg. A fájdalom égő, nyilalló jellegű, tűszúrásszerű, főként nyugalomban és éjszaka jelentkezik. Típusos, hogy sokszor egy közömbös érintés (takaró, ruha) váltja ki.

Az érző idegek károsodása miatt csökken vagy megszűnik a hő-, és a fájdalomérzés, a tapintás és a helyzetérzékelés. A beteg nem vagy kevésbé érzékeli a sérüléseket, melyek így súlyos fekélyképződéshez, fertőzésekhez vezethetnek. Az izületi mozgás-, helyzetérzékelés zavar miatt állás- és járásbizonytalanság léphet fel, mely sötétben fokozódik.

A motoros idegek érintettsége izomgyengeségben jelentkezik, melyre szintén jellemző a szimmetrikus harisnya-,és kesztyűszerű eloszlás.

Az autonóm idegek károsodása testünk számos helyén okozhat tüneteket.

A gyomor-, bélrendszer érintettségekor a gyomor mozgása lassul, amely puffadást, teltségérzetet, hányingert okoz. A gyomor kiürülése is lelassul, így a táplálék felszívódása késik. Rohamokban jövő, éjszaka jelentkező hasmenés vagy székrekedés alakulhat ki. Az epeürítésben is zavar léphet fel.

A húgyúti és a nemi szerveket érintő neuropathia tünetei lehetnek a vizelettartási és -ürítési problémák, impotencia.

A szív-, és érrendszer beidegzésében is bekövetkezhet károsodás. Ez nyugalomban is jelentkező szapora szívdobogást okozhat. Felálláskor jelentkező hirtelen vérnyomásesés jelentkezhet. A koszorú erek keringési zavara, a szívinfarktus gyakran teljesen tünetmentesen, illetve nem jellegzetes tünetekkel zajlik. Ritmuszavarok jelentkezhetnek . A szívet érintő neuropathia 2-3 szorosára növeli a hirtelen halál előfordulási gyakoriságát.

A verejtékmirigyek neuropathiaja a lábak szárazságát, a test többi részének pedig fokozott izzadását okozhatja.

A pupillák reakciójának meglassulása, a sötéthez való rosszabb alkalmazkodást okoz.

Létrejöhet egy-egy ideg izolált sérülése. Leggyakrabban a szemmozgató idegek sérülnek cukorbetegségben, mely kettőslátást okoz. Ezen kívül a nyomásnak kitett nagyobb idegtörzsek is érintettek lehetnek, pl alagút szindrómában.

Diabetessel élő betegek mindegyikénél fennáll a lehetőség, hogy késői szövődményként neuropathia alakuljon ki. 

Ennek rizikóját növeli, ha a beteg dohányzik, az elhízás, a magas vérnyomás, a rosszul kontrollált vércukor szint, a koszorúér betegségek, az egyéb szövődmények.

Diagnózis:

A neuropathia diagnózisát a tünetek alapján lehet felállítani. Amennyiben nem ismert a cukorbetegség, a kivizsgálás során vércukor vizsgálat indokolt. Ideggyógyászati vizsgálat szükséges, mely során a reflexek, izomerő vizsgálata és érzésvizsgálat történik. Műszeres vizsgálatok is szükségessé válhatnak a neuropathia egyéb okainak elkülönítésére ( ENG és EMG).

Kezelés:

A cukorbetegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de megfelelő diétával, fizikai aktivitással, gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tartható.  

Az időben diagnosztizált, kellő hatékonysággal kezelt betegség esetén a szövődmények kialakulásának valószínűsége is csökkenthető. A vércukor optimális szinten tartása nem szünteti ugyan meg a neuropathiat, de a súlyosbodását lassítja. A kínzó panaszok csökkentésére speciális gyógyszerek javasolhatók ideggyógyász szakorvos által. A kezelésben nagy szerepe van a mozgásnak.

Megelőzés:

Az előrehaladott cukorbetegségben a szövődmények mindegyike egyformán súlyos lehet, de mivel a neuropathia az egész szervezetet érinti és még további súlyos károsodásokat okozhat, kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésére. Cél a vércukor-értékek normalizálása, az egyéb rizikófaktorok rendezése (dohányzás elhagyása, testsúlycsökkentés, vérnyomás beállítás, stb). Szükséges rendszeres neuropathia-szűrés. A már ismert cukorbetegek számára abban az esetben is javasolt a rendszeres szűrés, ha még nem jelentkeztek az idegrendszer károsodására utaló tünetek.

A szűrés nem fájdalmas beavatkozás, és nagyon fontos a megelőzésében. 

A vizsgálat egy részletes, a panaszokra irányuló kérdőív kitöltésével kezdődik (Michigan neuropathia szűrő kérdőív), majd a külső ingerek érzékelésének zavarát próbálják felderíteni. A vibrációérzet csökkenése kalibrált hangvillával, a bőr verejtékezése kémiai teszttel, a fájdalomérzés, a tapintás, a hő-érzékelés egyéb egyszerű eszközökkel vizsgálható. Speciális mérőeszközök (Tip term, Neurométer, Q-sense, Ewing teszt) is rendelkezésre állnak, melyek gyors, megbízható szűrésre alkalmasak a neuropathia korai szakaszában is.

Néhány érdekesség:

• A vércukor-szint ingadozásának korai, heveny szövődményei is érinthetik az idegrendszert. A kórosan alacsony vagy kórosan magas vércukor szint életet veszélyeztető károsodásokat okozhatnak beavatkozás nélkül.
  Hypoglycaemianak nevezzük a kórosan alacsony vércukor-szintet. Ezt inzulintúladagolás okozhatja. Ha a vércukor szint 1,6 mmol/l re süllyed zavartság alakul ki, 0,6 mmol/l alatt elvész az eszmélet. A hypoglycaemia csaknem észrevétlenül alakul ki. Cukorbevitel nélkül a szervezet tartalékai 90 percig képesek ellátni az agyat cukorral. Kezdetben izzadás, szívdobogásérzés, majd zavartság, nyugtalanság, később aluszékonyság figyelhető meg.
  A kórosan emelkedett vércukor-szint (hyperglycaemia) bizonyos formájában, egyéb tünetek mellett, az agy duzzanata ( agyoedema) fejlődhet ki, amely az agy visszafordíthatatlan károsodását okozhatja. 
• Az összes neuropathias betegség 1/3-a diabeteses eredetű. A neuropthia függ a cukorbetegség fennállásának időtartamától, az életkortól és a testmagasságtól.
• A cukorbetegek 60-70 %-át érinti a neuropathia valamilyen formában.
• A cukorbetegség a fejlett világ egyik legelterjedtebb súlyos betegsége. A Hazánkban gyakorlatilag népbetegség, a lakosság nagy hányadát érinti. Ma Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, mellettük további nagyjából 500 ezer azoknak a száma, akiket még nem diagnosztizáltak 
• A diabeteses láb a cukorbetegség egyik gyakori, több tényező által kiváltott szövődménye. Az idegi károsodás általában megelőzi a kiserek károsodását. A bizonytalan járás, égő érzés a lábon, érzészavarok, kipirulás, száraz bőr, bőrkeményedések megjelenése az idegek károsodására utal. Sebek, fekélyek kialakulása, sápadt bőr, lábikra görcsök, fényes, sima bőr, lassan növő körmök már a kiserek károsodását jelzik.
• Az alsó végtag amputációja diabetesekben sajnos 30-40x gyakoribb az egészséges kortárs csoporthoz viszonyítva. Megelőzéssel az amputációk száma drasztikusan csökkenthető.

Útravalóul elmondhatjuk, hogy

• a szénhidrát nem feltétlenül rossz. Egészségeseknek is, de cukorbetegeknek mindenképpen a megfelelő minőségű és mennyiségű szénhidrát-bevitelre kell komoly gondot fordítani!
• a szénhidrát háztartás zavara hosszú ideig tünetmentes lehet. Figyeljünk oda az apró jelekre!
• aki cukorbetegségben szenved, mindenképpen menjen el évente egyszer neuropathia szűrésre, még akkor is, ha nem észlel idegkárosodásra utaló tüneteket. Amennyiben nincs ismert cukorbetegsége, de a fentebb részletezett tünetek bármelyikét észleli, ne várjon! Minél hamarabb forduljon neurológus szakorvoshoz vagy diabetológushoz! Az időben felfedezett, megfelelően kezelt diabetes esetén a szövődmények kialakulásának esélye kisebb, azok súlyosbodása lassítható.

Szerző: Dr. Fodor Emese

Forrás: https://medocklinika.hu/