Gyerekeink és a cukor

Sajnos közhely, hogy magas az elhízottak aránya hazánkban, Európában listavezetők vagyunk. A helyzet már gyerekkorban rossz, minden negyedik-ötödik kicsi érintett, a 15-16 éves lányok körében pedig már a 30 százalékot is megközelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Ugyan ennek hátterében több tényező állhat, a túlzott cukorfogyasztás is sokat nyom a latban.

Folyamatosan jelennek meg statisztikák arról, hogy hazánkban túl magas az elhízottak száma – erre a fejlett országokat tömörítő OECD jelentése újra és újra rámutat. A probléma gyerekkorban kezdődik, és az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak aránya. Ha a kicsiket általánosságban nézzük, azt látjuk, hogy közülük minden negyedik-ötödik súlyfelesleggel rendelkezik, a kamasz lányoknak pedig már közel harmada plusz kilókkal küzd. Látszik tehát, hogy a folyamat korán beindul.

„Táplálkozási szokásainkra gyerekkorunknak nagy hatása van, a cukros ételekhez már akkor hozzászokunk” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. A dietetikus fölidézi a 2014-ben készült Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatot, amelyből kiderül, hogy a felnőtteknél a bevitt energia 7-9 százaléka származik hozzáadott cukorból. Ez az arányokat tekintve nem magasabb a WHO – felnőttek és gyermekek napi hozzáadott cukor bevitelére vonatkozó – ajánlásánál, mely szerint a napi hozzáadott cukor bevitel legyen kevesebb, mint a napi kalóriabevitel 10 százaléka. Viszont hiába nem rosszak az arányok, az is elhízáshoz vezet, hogy túl sokat eszünk, a cukrozott ételek mellett pedig zsíros fogásokat fogyasztunk.

Árnyalja a képet, hogy a WHO ajánlása szerint felnőtteknél és gyerekeknél is előnyösebb lenne 5 százalékos maximumra törekedni a jelenlegi 10 helyett. Ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, ezzel a szakmai szervezetek is tisztában vannak. Inkább azt szeretnék elérni, hogy a táplálkozással kapcsolatos szemléletmód összességében változzon.

Fókuszban a kicsik

Egy, a 4 és 10 éves korú gyermekeket vizsgáló hazai felméréséből az is kiderül, hogy gyerekeknél a helyzet nemcsak a mennyiség, hanem az arányok tekintetében is rossz: náluk a hozzáadott cukorból származó energiabevitel 12,5 százalék, ami meghaladja még a jelenleg ajánlott 10 százalékos maximumot is. A négy és hat év közötti óvodásoknál az arány 12 százalékos, míg a hét és tíz év közti általános iskolásoknál 13 százalékos.

A hozzáadott cukor több mint felét édességként, valamint az ételekhez és italokhoz otthon hozzáadott cukor és méz formájában fogyasztják a gyerekek. A cukrozott üdítőitalok és az alacsony gyümölcstartalmú italok 14 százalékért felelősek. Sok hozzáadott cukor származik lekvárokból és dzsemekből, tartósított gyümölcstermékekből, minimum 25 százalék gyümölcsöt tartalmazó gyümölcslevekből, tejből és tejtermékekből, gabonakészítményekből is. A statisztikákból az is kiderül, hogy a nagyvárosokban több cukrot fogyasztanak, mint vidéken.

Hatalmas kihívás

A cukorfogyasztás csökkentése azért nehéz, mert ennek a szénhidrátnak az édes íz mellett olyan fontos technológiai funkciói vannak, mint a tartósítás, a termék tömegének és állagának kialakítása. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor a termékek cukortartalmának csökkentésére törekszünk.

„A legfontosabb, hogy a szülők figyeljenek a gyerekeikre. A legkisebb gyermekek táplálkozását vizsgáló hazai kutatásból például kiderül, hogy az 1 és 3 év közötti kicsik többsége rendszeresen kap olyan ételt, ami felnőttek számára készült. Ezek a gyerekek a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják nap mint nap. Ez azért is veszélyes, mert a kicsik ízérzékelését a szülők cukrozott ételekkel és italokkal kedvezőtlen irányba tolják. Ha ugyanis a gyerekek ehhez hozzászoknak, a későbbiekben is a cukrozott ételeket részesítik előnyben” – emeli ki Antal Emese. Persze nem cél az sem, hogy mindenhez édesítőszert használjunk, főként gyerek esetében.

Tippek a mindennapokra

Érdemes tudni, hogy a táplálkozási ajánlások szerint cukrozott édességeket, süteményeket csupán heti egy-két alkalommal, az étkezések után lenne célszerű fogyasztani. Emellett az ételeket is csak minimálisan kellene cukorral ízesíteni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a méz is főképp cukrokból áll, így teához ugyanúgy fölösleges adni, ahogy a cukrot.

Nem jobb választás a barna cukor, a nádcukor, a juharszirup sem, ezek energiatartalma ugyanis nem érdemlegesen alacsonyabb, és nincs más egészségügyi előnyük sem. Megoldást az olyan új cukoralternatívák sem jelentenek, mint a kókuszvirágszirup és a rizsszirup. Hatásukat tekintve ezek is cukorforrások, nem számít, milyen növényből készülnek.

A cukortartalomra már a vásárlás során figyelni kell, érdemes mindig megnézni és összehasonlítani az egyes termékek cukor- és energiatartalmát. Nem csak az alapvetően édes termékeknél kell ezt megtenni, hiszen cukor egyebek mellett mustárokban, szószokban is lehet. Viszont ezek között is van olyan, amelyik cukor helyett édesítőszert tartalmaz. Ahol csak tehetjük – ételeknél, italoknál, sőt az étrend-kiegészítőknél is –, válasszuk a cukormentes termékeket.

(Béres Egészség Magazin 2020. tavasz/nyár – szerző: Szabó Emese)

Hozzászólok

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük