Ezek a cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei

Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Figyelemfelhívó tünet lehet a szomjúság, a nehezen gyógyuló seb, de a diabétesz az esetek többségében kezdetben tünetszegény, a panaszok alapján nehezen felismerhető.

A cukorbetegség eltérő tünetekkel jár a betegség különböző típusai esetén. Tévhit, hogy a szomjúság és a nagy mennyiségű vizelet a cukorbetegség egyértelmű korai jele. Az érintett betegek nagy részénél más tünetek jelezhetik a diabéteszt, a gyakoribb 2-es típusú cukorbetegség esetén ugyanis csak a betegség előrehaladottabb fázisában jelentkezik a szomjúság, de a gyakori vizeletürítésnek is lehetnek más okai.

A cukorbetegség első tünetei

Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek. A cukorbetegség ezen típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás (fokozott éhségérzet mellett), szomjúságérzés, szájszárazság, fáradékonyság, levertség.

Gyakran előfordul, hogy a betegség súlyos formában jelentkezik először: ez az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis. Ketoacidózis esetén a vércukorszint emelkedett, gyakran extrém magas értékeket is elér. Felborul a szervezetben a folyadék- és elektrolitok egyensúlya. Mindez jellegzetes tünetekhez vezet: kiszáradás, fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, mely akár kómáig is súlyosbodhat.

Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Az alábbi jelek tehát nehezen felismerhetőek, ezért csak a laboratóriumi vércukorszint-ellenőrzés jelenthet biztos választ. Egy egyszerű vérvétel segítségével már a diabétesz előszobájának tartott inzulinrezisztencia is kimutatható.

A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye.

A cukorbetegség tünetei hosszú távon

A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet.

A cukorbetegség következménye az idegrendszer károsodása is. Ennek tüneteihez tartozhat a látás romlása, a végtagok zsibbadása, az érzékkiesés, a fájdalomérzet csökkenése (a beteg nem vesz észre kisebb sérüléseket), vagy férfiak esetében a merevedési zavarok. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet.

Fel nem ismert cukorbetegség esetén sok esetben a fenti tünetek jelentkeznek először, így derül csak fény a betegségre.

Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat.

A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé válhat.

Az érelmeszesedés következménye a veseműködés fokozatos romlása is. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász