ÉDESSÉGEK A CUKORBETEG ÉS AZ IR-ÉTRENDBEN

Sokan gondolják azt, különösen, akik nem élnek szénhidrátanyagcsere-zavarral, hogy a cukorbetegek nem ehetnek semmiféle édességet. Gyakori, hogy a frissen diagnosztizált inzulinrezisztens páciensnek is ez az első, ijesztő gondolata: hogy akkor ő már soha többet nem fog enni sütit, csokit.

Ez szerencsére nincs így, amit remélhetőleg egy jól összeállított étrenddel rendelkező cukorbeteg és IR-es már pontosan tud.

LÁSSUK, HOGY IS ILLESZTHETŐEK BE AZ ÉDESSÉGEK, SÜTEMÉNYEK A SZÉNHIDRÁTANYAGCSERE-ZAVARRAL ÉLŐK ÉTRENDJÉBE, MIRE KELL FIGYELNÜNK!

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a fogyasztási gyakoriság, azaz, hogy milyen gyakran eszünk édességet, desszertet, süteményt alapvető kérdés. Ez azonban nem csak ezeknél az étrendeknél van így, hiszen egy normál, kiegyensúlyozott étrendben sem javasoljuk, hogy naponta (vagy akár naponta többször) fogyasszunk édességeket. E tekintetben tehát a cukorbeteg/IR-étrendek sem sokkal korlátozóbbak a normál étrendeknél.

Szintén fontos alapelv, hogy az édességek, sütemények, desszertek szénhidráttattalmával mindig számolni kell. Ha magunk készítjük, akkor kiszámolhatjuk magunk is, vagy kereshetünk eleve olyan receptforrásokat, ahol már a kiszámított értékek is szerepelnek. (ld. Alsad) Csomagolt termékeknél a termékcímke ad iránymutatást, nem csomagolt késztermékeknél (pl. cukrászda) kérdezzük meg az eladót/pincért, hogy nincs-e erre vonatkozó számításuk (lehet, hogy van), ha nincs, akkor csak becsülni tudjuk az értékeket.

A szervezetünk inzulinérzékenysége a déli, délutáni órákban a legmagasabb, így erre az időszakra érdemes az édességeket időzíteni. Jól jönnek még ezek az ételek akkor is, ha egy intenzív edzés után vissza kell töltenünk szervezetünk szénhidrátraktárait.

Az édes ételeket lehetőség szerint ne önállóan fogyasszuk, hanem kísérjük mindig olyan alapanyaggal/étellel, ami lassítja az édes étel szénhidráttartalmának felszívódását (csökkenti a glikémiás indexét). Pl. fogyasszuk az édes ételeinket egy zöldségekben, fehérjében gazdag ebéd második vagy harmadik fogásaként (pl. egy tárkonyos raguleves után egy-két szelet almás pitét), vagy készítsünk eleve olyan desszerteket, amelyek magas fehérjetartalmúak – ilyen lehet pl.  egy gyümölcsös túrókrém.

Szükség esetén a cukor – de nem csak a kristálycukor, hanem a barna-, a nád-, a porcukor, a különböző szirupok (pl. juhar-, agávé stb.) helyett használjunk természetes vagy mesterséges édesítőszereket. Ugyanakkor kipróbálhatunk olyan recepteket is, ahol édesítő hozzáadása nélkül biztosítjuk az édes ízt: pl. banánnal, datolyával, más aszalt gyümölccsel vagy friss gyümölccsel, esetleg édesburgonyával, sütőtökkel, céklával is édesíthetük a süteményt. Természetesen ezekben az esetekben is számolni kell a szénhidráttartalommal. 

HA MAGUNK KÉSZÍTJÜK EL SÜTEMÉNYEINKET, AKKOR AZ ALÁBBI TIPPEKET ÉRDEMES MÉRLEGELNI:

Legyen cukormentes – érdemes különféle energiamentes édesítőszereket kipróbálni, vagy gyümölccsel, zöldséggel édesíteni.

Legyen gyümölcsös – a szezonális friss, vagy a fagyasztott gyümölcsöktől lesz változatos a desszert!

Legyen zabpelyhes – ha növeljük az ételünk élelmirost-tartalma, pl. zabpehellyel, esetleg kevés -korpával, akkor tovább lassíthatjuk a szénhidrátok felszívódását.

Legyen túrós – a túró fehérjetartalma szintén segíti a szénhidrátok felszívódásának lassulását. Ráadásul a magas fehérjetartalom miatt az étel telítőértélke is magasabb lesz.

Legyen kakaós – csokoládé helyett – legyen az akár cukormentes is – érdemes natúr, keserű kakaóport használni. A csokis íz így is biztosítható, míg a szénhidráttartalom nem nő tovább.Legyen teljes kiőrlésű – érdemes különböző arányban teljes kiőrlésű liszteket is kipróbálni a süteményekhez vagy eleve olyan recepteket keresni, amelyek ilyen lisztekből készülnek. 

Bodon Judit dietetikus