Milyen vizsgálatok várnak ránk, ha diabetológiai szűrésre megyünk? Elmondjuk lépésről lépésre.
A cukorbetegség (diabétesz) idült megbetegedés, fő jellemzője a vér emelkedett cukorszintje, mely laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.
A cukorbetegség okai
- a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya (1-es típusú cukorbetegség),
- vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) (2-es típusú vagy időskori cukorbetegség).
Az inzulin hiányában, nem megfelelő hatásában a sejtek nem képesek a glükóz (cukor) felvételére, a vércukorszint megemelkedik. A tartósan emelkedett vércukorszint (hiperglikémia) sokáig nem okoz tüneteket, miközben komoly károsodásokat okozhat a szervezetben – károsítja az ereket, ennek következményeként többek közt vesebántalmat (nefropátia), idegbántalmat (neuropátia) okozhat, a szem ereinek károsodása súlyosan rontja a látást (retinopátia).
Szűrővizsgálattal a betegség kockázata felmérhető, ill. az ún. előállapotok kimutathatók, így a korán elkezdett kezeléssel a cukorbetegség kialakulása megelőzhető vagy késleltethető, a szövődmények elkerülhetők.
A cukorbetegség szűrése lehetőséget ad a tünetmentes betegség kellő időben történő észlelésére. A kezelés korai megkezdésével csökkenthető a hosszú távú szövődmények kialakulásának esélye, a súlyosságuk mértéke.
A 2-es típusú cukorbetegség szűrésére ún. kockázatalapú szűrést végeznek, melynek első lépéseként kérdőív segítségével azonosítják a fokozott kockázattal rendelkezőket, majd vérvétellel nyert minta alapján laboratóriumi vércukormeghatározást végeznek. Fontos, hogy a vizsgálat mindig éhgyomorra történjen.
A cukorbetegség kockázati tényezői
A 2-es típusú cukorbetegség és a prediabétesz kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelentő állapotok:
- 45 év feletti életkor;
- túlsúly: BMI ≥ 25, haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm;
- a családi kórtörténetben előforduló cukorbetegség;
- magas vérnyomás;
- meglévő szív-és érrendszeri betegség;
- magas vérzsír- és koleszterinszint;
- mozgásszegény életmód;
- korábbi terhességi diabétesz;
- előzmények között policisztás ovárium szindróma;
- bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, vízhajtó, antipszichotikumok) rendszeres alkalmazása.
A fokozott kockázatú egyének felkutatására a Findrisc kockázatértékelő kérdőív nyújthat segítséget a szakemberek számára. A kérdőív a fenti rizikófaktorokat kívánja azonosítani:
- életkor,
- testsúly, fizikai aktivitás,
- szedett gyógyszerek,
- korábbi vércukorértékek.
Jelöljebe a megfelelő választ, és számolja ki az elért pontértéket!
Findrisc teszt a a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére
Írja fel a válaszának megfelelő értéket és számolja ki az elért összpontszámát!
1. Életkor
- 45 év alatt (0 pont)
- 45–54 év között (2 pont)
- 55–64 év között (3 pont)
- 64 év felett (4 pont)
2. Testtömegindex (BMI)
(A testsúly kg-ban, osztva a méterben mért testmagasság négyzetével.)
Pl.: 165 cm és 70 kg esetén a számítás: 70/[1,65×1,65]=25,7
- kisebb, mint 25 kg/m2 (0 pont)
- 25–30 kg/m2 (1 pont)
- nagyobb, mint 30 kg/m2 (3 pont)
3. Végez-e legalább 30 perces fizikai tevékenységet naponta?
- Igen (0 pont)
- Nem (2 pont)
4. Haskörfogat
Az alsó bordák és a csípőtövis közötti távolság felénél mérjen – gyakorlatilag a köldök vonalában, közepes belégzés után.
• Férfiak esetében
- kisebb, mint 94 cm (0 pont)
- 94–102 cm (3 pont)
- nagyobb, mint 102 cm (4 pont)
• Nők esetében
- kisebb, mint 80 cm (0 pont)
- 80–88 cm (3 pont)
- nagyobb, mint 88 cm (4 pont)
5. Milyen gyakran fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt?
- Minden nap (0 pont)
- Nem minden nap (1 pont)
6. Szed-e rendszeresen vérnyomáscsökkentő gyógyszereket?
- Nem (0 pont)
- Igen (2 pont)
7. Mértek-e Önnél valaha emelkedett vércukorértéket?
- Nem (0 pont)
- Igen (5 pont)
8. Van-e családtagjai között vagy közeli rokonságában cukorbeteg?
- Nem (0 pont)
- Igen: nagyszülő, nagynéni, nagybácsi vagy elsőfokú unokatestvér (3 pont)
- Igen: szülő, testvér vagy saját gyermek (5 pont)
A teszt kiértékelése:
Kockázat a cukorbetegség 10 éven belüli kialakulására
Kevesebb, mint 7 pont: Alacsony.
- Becslések szerint 100 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.
7–11 pont: Enyhén fokozott kockázat.
- Becslések szerint 25 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.
12–14 pont: Fokozott kockázat.
- Becslések szerint 6 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.
15–20 pont: Magas.
- Becslések szerint 3 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.
Több mint 20 pont: Igen magas.
- Becslések szerint 2 főből 1 cukorbeteg lesz.
A cukorbetegség vizsgálati módszerei
Miután a kezelőorvos – legtöbbször a háziorvos – azonosítja, hogy a beteg fokozott kockázatú csoportba tartozik, megtörténhet a vércukor meghatározása. A vércukorszint egy egyszerű, éhgyomorra végzett vérvétellel megállapítható.
- Az éhgyomri vércukor normál értéke <6,1 mmol/l.
- 6,1 és 7,0 mmol/l között károsodott cukoranyagcseréről vagy prediabéteszről beszélünk.
- 7,0 mmol/l fölötti éhomi vércukorszintnél nyilvánvaló cukorbetegségről van szó.
Javasolt a cukorterheléses vizsgálat elvégzése a Findrisc kérdőív alapján nagy kockázattal rendelkezők körében, illetve prediabétesz esetén. Ez azt jelenti, hogy éhgyomorra 75 gramm szőlőcukrot tartalmazó folyadékot kell elfogyasztani, majd két óra elteltével megnézik a vércukorszint mértékét. Ha a kapott érték 11,1 mmol/l fölött van, felállítható a cukorbetegség diagnózisa.
- Tünetmentes egyéneknél javasolt a mérést több alkalommal is megismételni.
- Negatív eredmény esetén 3 évente javasolt ismételten elvégezni a szűrést.
A vércukorszint-vizsgálat során a vérben lévő glükózkoncentrációt mérik
A glükóz egy monoszacharid, amelyből a szervezet energiát nyer. Szintje a vérben a táplálkozást követően megemelkedik, majd pedig az inzulin hormon hatására a különböző szervek felveszik a glükózt a vérből, és energiává alakítják vagy feltöltik vele energiaratáraikat.
A vizsgálatot végezhetik éhgyomorra, illetve cukorterhelést követően (orális glükóztolerancia-teszt, OGTT). Az éhomi vércukorszint-vizsgálat jelentősége, hogy míg egészséges személyben a táplálkozást követő „éhezés” szakaszban a vércukorszint rövid időn belül visszaáll a 3,5–5,5 mmol/l normálértékre, addig cukorbetegséget megelőző állapotban, illetve kialakult cukorbetegség esetén az éhomi vércukorszint is magasabb. Ilyen formában az éhomi laborvizsgálat az „alapbeállítást” ellenőrzi. Ezzel szemben a cukorterheléses vizsgálat a glükóz vérből történő felvételének időbeli alakulását vizsgálja „táplálkozás” után.
További lehetőség a HbA1c-érték vizsgálata, ez az elmúlt 3 hónap vércukorértékeiről nyújt információt. A HbA1c-vizsgálatra általában a cukorbetegség alakulásának, a gyógyszeres terápia hatékonyságának ellenőrzése miatt kerül sor.
A glükózkoncentráció mérése vénából vett vérből, illetve ujjbegyből nyert vérmintából is elvégezhető.
A vércukorszint-vizsgálat eredménye
Egészséges esetben az éhomi vércukorszint 3,5–5,5 mmol/l értékek között mozog. OGGT elvégzésekor 2 óra elteltével a vércukor-koncentráció 7,8 mmol/l érték alá visszacsökken.
A cukorbetegség szűrésére az éhomi vércukorszint mérése javasolt,
- ha ez az érték a normál értéknél magasabb, 5,6–6,9 mmol/l közötti, szükséges elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot (OGTT).
- Amennyiben 2 óra elteltével a vércukor-koncentráció 7,8–11 mmol/l közötti, akkor prediabéteszről beszélünk, amely a cukorbetegséget megelőző állapot.
- Ha az éhomi vércukorszint 7 mmol/l fölötti, vagy ha az OGTT-t követő 2 óra elteltével a vércukorszint 11 mmol/l fölötti, akkor cukorbetegségről beszélünk.
OGTT – orális glükóztolerancia-teszt
Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) esetén vérvizsgálattal megmérik az éhomi vércukorértéket, majd 75 g glükózt vízben feloldanak, amit a betegnek meg kell innia. Ezután óránkénti vérvétellel mérik a vércukorszintet (1, illetve 2 órás érték), így vizsgálják a cukorterhelésre adott inzulinelválasztás mértékét. A vizsgálat eredménye a cukorterhelést követően 2 óra elteltével állapítható meg. A vizsgálatot az inzulinszint mérése is kiegészítheti.
További vércukorszint-vizsgálatok
HbA1c-teszt
Míg az éhomi és a cukorterhelést követő vércukorvizsgálat a glükózkoncentráció adott pillanatban mért értékéről ad tájékoztatást, addig a HbA1c és a fruktózamin vizsgálata nagyobb időintervallumról nyújt információt.
A HbA1c-teszt azt mutatja meg, hogy a vörösvértestekben lévő hemoglobin hány százaléka van glikált állapotban, ami a vér glükózkoncentrációjától függ. Mivel a vörösvértestek átlagos élettartama 90 nap, így a HbA1c-teszt az elmúlt 3 hónap cukorértékeit számszerűsíti. Minél magasabb az értéke, annál magasabb vércukorértékekkel rendelkezett a vizsgált személy.
- Normál értéke 5,6% alatti,
- prediabéteszt jelez 5,7–6,4%,
- a 6,5% feletti érték pedig már cukorbetegséget jelez.
Fruktózaminteszt
A fruktózamin az elmúlt 2-3 hétről ad tájékoztatást. Erre a vizsgálatra akkor van szükség, ha a HbA1c értékét valamilyen oknál fogva nem tudják pontosan mérni.
Amennyiben bármilyen kérdés merül fel a cukorbetegséggel, a rizikófaktorokkal vagy a szűréssel kapcsolatban, érdemes felkeresni háziorvost, aki tájékoztatást nyújt a vizsgálatokkal kapcsolatban.
Mit tehetünk a cukorbetegség kockázatának csökkentése érdekében?
Az életkorunkkal és a genetikai hajlammal nem tehetünk semmit. Jó hír, hogy a többi cukorbetegségre hajlamosító tényezőt befolyásolhatjuk! A súlytöbblet, a nagy haskörfogat, a mozgáshiány, a táplálkozási szokások megváltoztatása, a dohányzás elhagyása tőlünk függ!
Az életmód megváltoztatásával megelőzheti vagy jelentősen késleltetheti a cukorbetegség kialakulását.
- Ha családjában van cukorbeteg, feltétlenül ügyeljen arra, hogy testsúlya ne növekedjék az évek során.
- A haskörfogat növekedése fokozza a kockázatot, míg a fizikai aktivitás csökkenti.
- Figyeljen az étkezésére, fogyasszon minél több magas rosttartalmú növényi táplálékot.
- Kerülje az állati zsírok fogyasztását, részesítse előnyben a növényi zsiradékokat.
A cukorbetegség kezdetben tünetszegény! Ha 12–14 pontot ért el a teszt során, feltétlenül ajánlott a helyes, szükség esetén súlycsökkentő étrend betartása és a fizikai aktivitás fokozása. Forduljon orvosához, aki laboratóriumi vizsgálatot végeztet a cukorbetegség korai kimutatása érdekében. Ügyeljen a testtömegindexre: ha 25–30 közötti, csökkentse súlyát, ha 30 feletti, az elhízás kedvezőtlen hatásaira feltétlenül számíthat.
Forrás: NNK