A diabetes mellitus kezelése: inzulin és tablettás kezelés együttes alkalmazása

Diabéteszünk súlyosságától függően inzulin- és akár gyógyszeres kezelésre is szükségünk lehet kezelésünk folyamán, ám nem árt alaposan megterveznünk ezek hatékony alkalmazását, máskülönben könnyedén ronthatunk jelenlegi állapotunkon.

A cukorbetegségnek több típusa ismert, a leggyakoribb az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség:

Az 1-es típusra – nagyon röviden – az jellemző, hogy a hasnyálmirigy úgynevezett béta sejtjeinek pusztulása miatt nem termelődik inzulin, ami segítené a glükóz sejtekbe történő felvételét. Ezért ennek a típusú cukorbetegségnek az elsődleges terápiája az inzulin adása.

A 2-es típusú cukorbetegség inkább későbbi életkorban, fokozatosan kialakulva jelenik meg. Az inzulin elválasztása és a sejtek inzulinra adott válaszának károsodása jellemzi. De alapvetően van inzulin, főleg a betegség kezdetén. Emiatt ennek a típusú betegségnek a kezelése optimális esetben egy többlépcsős folyamat. A cél pedig, a jó vércukorérték, a késői szervkárosodások mellett, a meglévő inzulintermelés megőrzése (amivel elkerülhető, vagy késleltethető az inzulin terápiás bevezetése), illetve az inzulinra való rezisztencia csökkentése. Ebből kiindulva érthető meg, hogy milyen fokozat szükséges a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében.

Hogyan tervezzük meg a frissen felismert 2-es típusú cukorbeteg kezelését?

A cukorbetegség felismerésekor legelső lépés a beteg életmódterápiára való felkészítése. Van olyan eset, amikor ez magában ideiglenesen elegendő a rendezett vércukorháztartás eléréséhez. Ebben nagyon részletesen benne van a megfelelő táplálkozás (bevitt szénhidrát, kalória, rost, az étkezések gyakorisága, az alkohol kerülése), illetve a rendszeres testmozgás (mely javítja az inzulin érzékenységet is, illetve testsúly csökkenés révén magát a cukorháztartást).

Ha az életmódterápia nem elegendő, a 2-es típusú cukorbeteg gondozásában következő lépés a szájon át szedhető gyógyszeres terápia. Első választandó gyógyszer általában olyan, amely segíti a sejtek cukorfelvételét, vagy csökkenti a máj cukortermelését. Számos új gyógyszer került Magyarországon is bevezetésre, melyek eltérő hatásmechanizmussal (például: fokozzák az inzulin kiválasztását, csökkentik a bélben a cukor felszívódását, a veséből való cukor visszaszívódását) segítik a cukorbetegség egyensúlyban tartását. Ezek a gyógyszerek egymással kombinációban is adhatóak.

Abban az esetben, ha nem elegendő a tablettás kezelés (romlik a betegség maga, vagy a beteg nem működik együtt, nem tartja a diétát), szükséges lehet az inzulin bevezetése is, a gyógyszerek mellett. Ez mindig bőr alá adott injekciót jelent, amit a beteg magának adagol, meghatározott időben, megadott étkezéseket megelőzően.

A végső eset az, amikor nem elkerülhető az inzulin, és azt az úgynevezett teljes dózist kell alkalmazni a nap folyamán, ami nagyjából megegyezne egy egészséges ember napi inzulin mennyiségének termelésével.

Kiváltható-e a tablettás kezeléssel az inzulin adása?

A fenti listából látszik, hogy ez a kezelési séma lépcsőzetesen, mindig az előző terápiára támaszkodva épül fel. Gyakori kérdés a betegek részéről, hogy kiváltható-e az injekcióban adott inzulin tablettával szedhető gyógyszerformátummal? A válasz: nem; nem helyettesítik egymást. Viszont amíg van elegendő inzulintermelés, addig lehet csak gyógyszert szedni. Ha már a szervezet nem termel inzulint, akkor ennek adása sajnos nem kerülhető el. Sok esetben viszont van egy akár egészen hosszú idejű időszak is, amikor kevés inzulin adásával (napi egyszer akár, vagy kis dózisban) kisegítve jó hatással működnek a tablettás hatóanyagok.

Ki és hogyan dönti el, mikor kell inzulin injekció és mikor elegendő a tabletta? Vagy mikor lehet mindkettőt adni?

Alapvetően a kezelőorvos (diabetológus, endokrinológus vagy belgyógyász szakorvos) ítéli meg a kezelés fajtájának szükségességét. Ebben figyelembe veszi a beteg állapotát, testsúlyát, társbetegségeit, a beteg hozzáállását a diéta tartásához, testmozgáshoz, a pontos gyógyszerszedéshez. Laborvizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzi az aktuális vércukorértéket, és az úgynevezett HbA1C értéket (hemoglobin A 1-C), amely arról ad felvilágosítást, hogy milyen volt a beteg szénhidrátháztartása az elmúlt kb. 8 hétben. Ha a HbA1C magas, a beteg vagy nem tartotta a terápiát, vagy nem elegendő már az alkalmazott kezelés és változtatni kell. Ilyenkor javasolja az orvos a további gyógyszeres kiegészítést, vagy az inzulin bevezetését, ami természetesen csak akkor vezethető be, ha azt a beteg is elfogadja.

Mit kell tudni a tabletta és inzulin injekció együttes használatáról?

Minden olyan eset, amikor a tablettás kezelés mellett inzulin injekció is javasolt, körültekintést igényel a beteg részéről. A gyógyszerek szedésének alapvetően nincs olyan nehezen tartható szigorú rendszere, mint az inzulin adásának. Általában reggel éhgyomorra kell bevenni. Az inzulininjekciót sokkal szigorúbban kell alkalmazni, mint a gyógyszert. Meghatározott időben, étkezést megelőzően, csak az adott dózisban adhatja be magának a beteg.

Tudni kell azonban, hogy bizonyos fajta vércukorszintet csökkentő gyógyszerek növelik annak kockázatát, hogy hirtelen leesik a vércukorszint, és rosszullét jelentkezik. Ez a hypoglycaemia. Ennek veszélye nagyobb lehet inzulin együttes adása mellett.

Emiatt szükséges a beteg megfelelő oktatása és a beteg együttműködése. Jó tanács:

• mindig tartani kell a diétát
• az alkoholfogyasztással csínján kell bánni, szintén csökkentheti a vércukorszintet
• ne legyen hirtelen kirívó mértékű testmozgás, vagy erős fizikai munka
• érdemes ellenőrizni otthon is a vércukorszintet
• időben vegyük be a gyógyszert, adjuk be az inzulint
• ismerjük a hypoglycaemias rosszullét tüneteit
• legyen nálunk betegkártya (a földön fekvő eszméletlen beteg ittas ember gyanúját is keltheti)

Jó tudni: ebben az évben indult el az ingyenes tetoválás, amellyel a bal csuklóra tetoválják az 1-es vagy 2-es diabetes egyezményes jelét a kezdeményezésben országosan részt vevő szalonokban.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus