Az inzulinrezisztencia diéta

Az inzulinrezisztencia diéta alapelvei szerinti étrend kialakítása és a sportolás, illetve az ezekkel elért testsúlycsökkenés együttesen képezik az IR életmód kezelését. Megfelelő étrenddel az inzulinrezisztencia még visszafordítható folyamat.

Energiaigény az inzulinrezisztencia diétában

Ha testtömeg csökkentésre van szükség az inzulinrezisztencia miatt, elég mindössze kb. 500 kcal-val kevesebbet enni, mint amennyi a szervezet igénye.

A tényleges energia igény számos módon meghatározható – energiaszükséglet kalkulátor, alapanyagcsere és fizikai aktivitás szorzó kiszámolásával (kérhető dietetikus segítsége is) -, de alkalmazható energiabecslés is. Ha normál testalkatú egyéneknek kb. 30 kcal/testtömegkg az energia igénye, akkor lehet fogyni 20-25 kcal/ttkg energia mennyiséggel is⁶. Pl. 70 kg esetén, 1400-1750 kcal-val.

Az ennél alacsonyabb energiatartalmú „kúrák” után nagy a visszahízás veszélye. Ideálisabb, ha fél-egy év alatt a túlsúlyosak az aktuális testtömegük 5-10%-át fogyják le. Nem fogyókúrával, hanem egészségesebb életmóddal^{1, 3, 5, 6, 9}. Ezzel elérhető, hogy a szénhidrát-anyagcsere javul, az inzulinérzékenység 30-60%-kal nő¹.

Tápanyagok az étrendben

Az energiát adó tápanyagok aránya inzulinrezisztencia diéta esetén hasonló összetételben ajánlott, mint cukorbetegségnél. A cukorbetegeknek szóló diéta ajánlás szerint – az egészséges felnőtt lakossághoz hasonlóan – az energia százalékos megosztás: 15-20% fehérje, 30% zsír, 50-55% szénhidrát⁹. Ilyen összetételben 1400 kcal esetén a javasolt szénhidrátmennyiség 170-188 g.

Újdonság az ADA 2015-ös ajánlása, mely szerint „nincs minden diabéteszes számára ideális szénhidrát-fehérje-zsír arányú étrend”¹⁰. Így a naponta elfogyasztható szénhidrát mennyiség mellett túlsúlyosok esetében lényeg a lassúbb mértékű, de tartós fogyás, egyénre szabott energiamennyiséggel.

Szénhidrátok

Ha az orvos másképpen nem rendeli, inzulinrezisztencia diéta esetén a javasolt szénhidrátmennyiség nőknél naponta 140-180 g, férfiaknál 160-200 g. Elhízás mértéke (30 kg/m2 feletti BMI) szerint az orvos rendelhet – folyamatos ellenőrzés mellett – 20 kcal/ttkg alatti energiatartalmú étrendet is. Ebben az esetben is javasolt legalább 130 g szénhidrát fogyasztása a ketózis megelőzésére¹¹. Normális testtömeg esetén az energiamennyiség annyi, amennyit az egyén fizikai aktivitása igényel.

Az energiamennyiségen túl lényegesebb mind a cukorbetegség, mind az inzulinrezisztencia esetén az összetétel. Előtérbe került a szénhidrátmennyiségen belül az alacsony glikémiás indexű (GI) szénhidrátok fogyasztása, és szív- és érrendszerre való kedvező hatása miatt javasolt a mediterrán összetételű diéta^{1, 3, 5, 6, 8, 9, 12}. A teljes szénhidrátmentes étkezés IR esetén sem követendő, sőt ronthat is a beteg állapotán.

Ha a mediterrán étrend szénhidrátforrásait összevetjük a GI táblázattal, azt tapasztaljuk, hogy az 50% alatti – elsősorban ajánlott élelmiszerek – tartományában találhatók. A glikémiás indexet kedvezően befolyásolja kíméletes konyhatechnika: „ressre” („al dente”) főzött durum tészta, „ressre” párolt, vagy nyers zöldségek.

A szénhidrátmennyiségen belül az IR esetén ajánlott diétáben is kerülendő a finomított cukor, méz, javasoltak az alacsonyabb glikémiás indexű szénhidrát források: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök egy része, durum tészta, rostos gabonatermékek, savanyított tejtermékek.

Mért mennyiségben fogyaszthatók a magas szénhidráttartalmú lisztes áruk, rizs, burgonya, tehát a keményítő tartalmú szénhidrátok. Ezek között előnyösebb összetételű:

• a teljes kiőrlésű liszt, mint a hagyományos fehér liszt
• barna rizs, mint a hagyományos rizs
• durum tészta, vagy rostot nagyobb mennyiségben tartalmazó tésztaféleség, mint a 4-8 tojással és fehér liszttel készült termékek
• burgonya helyett a csicsóka, de sajnos egész évben nem megoldható a fogyasztása, így a burgonyát érdemes zöldségekkel „vegyes köret”-ként fogyasztani – Bővebben: Ehetek burgonyát IR-esként?

Magasabb a glikémiás indexe a puffasztott gabonatermékeknek, és extrudált kenyereknek is, de ezekből könnyebb mérsékelt mennyiséget fogyasztani.

Amennyiben az IR mellett gluténérzékenységgel is küzd, a megfelelő élelmiszerek kiválasztása nehezebb, de van lehetőség a két diéta összehangolására.

Zsírsavak

A tápanyagok arányának elmozdulását indokolja az is, hogy mind a mediterrán, mind a Harvard Egyetem által összeállított táplálkozási piramisban jelentős szerepet kapott az olajos magvak, préselt olajok, szárazfőzelék ajánlása is a zöldségek, gyümölcsök és rostos gabona mellett¹⁵. Néhány tanulmányból az derült ki, hogy a 40%-os zsírarány nem befolyásolta jelentősebben az inzulinérzékenységet. Viszont a telített zsírok egyszeresen telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése az inzulinérzékenység jelentős javulását eredményezheti¹.

• Magas telített zsírsav tartalmú: kókuszolaj/kókuszzsír (92%), vaj (68%), pálma(mag)olaj (50%), sertészsír (45%).
• Egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag: olívaolaj (76%), repceolaj (62%), földimogyoró olaj (47%).

Fehérjék

Fehérje bevitelnél kívánatos, hogy az összbevitel legalább 50%-a növényi eredetű legyen (gabona, hüvelyesek), mivel az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megterheli a vesét, fokozhatja az albuminürülést. Túlsúly esetén a többletfehérje plusz energiát is jelent a szervezet számára, így a fehérjékben bő étrend ezért sem ajánlott^{3, 12}. Kevésbé ismert tény, hogy 2-es típusú cukorbetegeknél – akiknél az inzulinrezisztencia a betegség kiváltó oka – a fehérjékben levő egyes aminosavak fokozzák az inzulin-elválasztást^{10, 12}.

Sóbevitel

A túlzott konyhasó (NaCl) bevitelnek inzulinérzékenységet csökkentő hatása van¹, ezért érdemes ügyelni a napi konyhasó fogyasztásra is. Magas sótartalma lehet az ipar által előállított termékeknek (felvágottak, kenyér, péksütemények stb).

Összegezve – Inzulinrezisztencia esetén javasolt étrend

• Előnyben részesülnek: az alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrások: zöldségek, főzelékfélék, egyes gyümölcsök, olajos magvak (napi maximum 2-3 dkg), szárazhüvelyesek (pl. lencse, szárazbab), savanyított tejtermékek, durum tészta.
• Rendszeres fogyaszthatók: teljes kiőrlésű gabonatermékek, préselt olajok, zsírszegény tejtermékek, mérsékelt mennyiségben sovány húsok, burgonya, tej (naponta fél liter, 2-3 részletben), heti 2-3 alkalommal tengeri halak.
• Kerülendők: a szőlőcukor, finomított cukor, méz, „fehér” (gabonahéjat nem tartalmazó) liszt és rizs, és az ezekből készült élelmiszerek. Érdemes ügyelni a napi konyhasó bevitelre is.

Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége