Testsúly hatása az immunrendszerre – életmentő információk!

Szerző: SZEGEDI LÁSZLÓ

Senki sem szeret beteg lenni, akár kisebb megfázásról van szó, akár komolyabb problémáról. Az immunrendszer erősítése kapcsán legtöbben a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitelére, esetleg gyógynövények fogyasztására gondolnak. Ezekre fontos persze odafigyelni, de sajnos sokan megfeledkeznek, vagy nem is tudnak arról, hogy az egészséges testsúly fenntartása is nélkülözhetetlen a normál immunműködéshez. Ha szeretnéd, hogy szervezeted hatékonyan felvegye a harcot a kórokozókkal szemben, és csökkenjen a krónikus betegségek kialakulásának kockázata is, akkor a plusz kilókat és a túlzott soványságot egyaránt el kell kerülnöd!

Mi történik, amikor az immunrendszered aktivizálódik?

Az immunrendszer szervek, fehérvérsejtek, fehérjék (antitestek) és egyéb természetes anyagok bonyolult hálózata, amely védelmez téged a fertőzést, betegséget okozó „idegen behatolók” (baktériumok, vírusok, paraziták, gombák) ellen. A feladata, hogy kívül tartsa, elpusztítsa a kórokozókat, vagy ha már bejutottak, limitálja az általuk okozott kárt.

Fertőzés hatására az immunrendszered első vonalában szolgáló fehérvérsejtek (makrofágok) gyulladáskeltő fehérjéket (citokineket) termelnek. A fertőzés által érintett terület a megnövekedett véráramlás miatt általában kivörösödik, megduzzad, ami nem szép látvány (gondolj csak az orrodra, megfázás idején). Ez a gyulladás eredménye.

Sőt, a láz, a köhögés, az izomfájdalmak mind-mind a gyulladás következményei. Ez a gyulladás azonban hasznos, hiszen ennek köszönhetően tudja legyőzni a szervezeted a fertőzést. Amint ez megtörténik, az immunsejtek gyulladásgátló citokineket termelnek és a gyulladás elmúlik.

Hogyan hat a súlyfelesleg az immunrendszer működésére?

Kutatások során arra derült fény, hogy a zsírszövet tulajdonképpen egy aktív endokrin szerv, amely számos különféle fehérjét, hormont és egyéb vegyületet termel – beleértve a gyulladáskeltő citokineket is. A zsírsejtek – különösen a hasi zsírsejtek – tehát citokineket bocsátanak ki, ez pedig egyfajta vészjelzésként aktivizál sok egyéb immunsejtet, jelezve, hogy ideje munkába lépniük.

Ez azt jelenti, hogy a hasi zsírtöbblet, illetve általában véve a súlyfelesleg folyamatosan gyulladásos állapotban tartja a szervezetet. Nem véletlen, hogy szakértők az elhízottságot alacsony intenzitású (low grade), krónikus gyulladással jellemezhető állapotként írják le.

A krónikus gyulladás egyrészt jelentősen rontja az immunrendszer hatékonyságát, ezzel növeli a vírusos, bakteriális és egyéb fertőzések kockázatát, másrészt megágyaz olyan súlyos betegségeknek is, mint a szívbetegségek vagy cukorbetegség.

Kutatások szerint az elhízás miatt a természetes immunitás számos meghatározó elemének gátlódik a működése, beleértve a már említett makrofágokat, a természetes ölősejteket (NK-sejtek), a B- és T-limfocitákat és a masztocitákat is. Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az elhízott (30-39 közötti testtömeg indexű) embereknél a védőoltások hatékonysága is alacsonyabb lehet.

A fogyás megdöbbentő mértékben javíthatja az immunműködést

Egy 2010-ben közzétett kutatásban 2-es típusú cukorbetegségben vagy prediabéteszben szenvedő, elhízott embereket 24 hétre napi 1000-1600 kalóriás étrendre fogtak. A 12. héten gyomorgyűrű segítségével tovább csökkentették az ételbevitelt. A kutatás végére 80 százalékkal csökkent a gyulladáskeltő immunsejtek száma, és csökkent a zsírszövetben lévő makrofágok aktivitása is.

Megdöbbentő, de a kutatásból kiindulva mindössze 6 kg-os fogyás elegendő lehet ahhoz, hogy a gyulladáskeltő sejtek mennyisége visszatérjen az egészséges testsúlyúakban megfigyelhető szintre.

Túlsúllyal sokkal veszélyesebb az influenza, koronavírus

Az elhízottság immunrendszerre gyakorolt drámai hatását mutatja egy másik kutatás is, amelyben kanadai tudósok az 1996 és 2008 közötti influenza adatokat elemezték. Az eredmények alapján az elhízottaknál jelentősen nagyobb volt a kórházba kerülés esélye, mint a nem elhízottaknál. A legyengült immunrendszer miatt az elhízottak influenza által fokozottan veszélyeztetettek.

Ugyanez a helyzet az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) esetében is. Egy 2020 áprilisában közzétett tanulmány megállapította, hogy a 30 alatti testtömeg-indexű emberekhez képest a 30-34 közötti testtömeg-indexszel rendelkező embereknél kétszer nagyobb az esélye, hogy akut ellátást igényelnek és 1,8-szer nagyobb az esélye, hogy intenzívre kerülnek.

Egy 2020 augusztusában megjelent tanulmány szerint a 18,5-24 közötti egészséges testtömeg-indexű emberekhez képest 40-44 közötti testtömeg index esetén több mint 2,5-szer, 44 feletti testtömeg indexnél pedig négyszer nagyobb a COVID-19 miatti halálozás esélye.

A soványság is rendkívül káros az immunrendszerre

Habár a súlyfelesleg napjainkban sokkal nagyobb probléma – a felnőtt magyarok 65%-a elhízott vagy túlsúlyos –, nem szabad megfeledkezni a soványságról sem, hiszen ennek is nagyon súlyos egészségügyi következményei vannak. A 18,5 alatti testtömeg-index nem kevésbé veszélyes, mint a 30 feletti érték vagyis az elhízottság.

A szervezet védekező mechanizmusa energia-, fehérje- és egyéb tápanyaghiány esetén nem tud megfelelően működni. Az alultápláltságot kutatások egyértelműen összefüggésbe hozták a gyenge immunválasszal és a fertőzésekre való fogékonysággal.

Fehérjehiány következtében például az immunrendszer számos fontos eleme nem működik normálisan: csökken a természetes ölősejtek aktivitása, a limfociták szaporodása, a citotoxikus T-limfociták aktivitása, a citokinek termelése és az antitest válasz is. A fertőzések fehérjelebontó folyamatokat indítanak be a szervezetben, a megfelelő immunválasz beindításához, éppen ezért nagyon fontos, hogy elegendő fehérjét vigyünk be.

Forrás: https://netamin.hu/