Cukorbetegség szűrés: így zajlik a diabetológiai vizsgálat

Milyen vizsgálatok várnak ránk, ha diabetológiai szűrésre megyünk? Elmondjuk lépésről lépésre.

A cukorbetegség (diabétesz) idült megbetegedés, fő jellemzője a vér emelkedett cukorszintje, mely laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

A cukorbetegség okai

• a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiánya (1-es típusú cukorbetegség),
• vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) (2-es típusú vagy időskori cukorbetegség).

Az inzulin hiányában, nem megfelelő hatásában a sejtek nem képesek a glükóz (cukor) felvételére, a vércukorszint megemelkedik. A tartósan emelkedett vércukorszint (hiperglikémia) sokáig nem okoz tüneteket, miközben komoly károsodásokat okozhat a szervezetben – károsítja az ereket, ennek következményeként többek közt vesebántalmat (nefropátia), idegbántalmat (neuropátia) okozhat, a szem ereinek károsodása súlyosan rontja a látást (retinopátia).

Szűrővizsgálattal a betegség kockázata felmérhető, ill. az ún. előállapotok kimutathatók, így a korán elkezdett kezeléssel a cukorbetegség kialakulása megelőzhető vagy késleltethető, a szövődmények elkerülhetők.

A cukorbetegség szűrése lehetőséget ad a tünetmentes betegség kellő időben történő észlelésére. A kezelés korai megkezdésével csökkenthető a hosszú távú szövődmények kialakulásának esélye, a súlyosságuk mértéke.

A 2-es típusú cukorbetegség szűrésére ún. kockázatalapú szűrést végeznek, melynek első lépéseként kérdőív segítségével azonosítják a fokozott kockázattal rendelkezőket, majd vérvétellel nyert minta alapján laboratóriumi vércukormeghatározást végeznek. Fontos, hogy a vizsgálat mindig éhgyomorra történjen.

A cukorbetegség kockázati tényezői

A 2-es típusú cukorbetegség és a prediabétesz kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelentő állapotok:

• 45 év feletti életkor;
• túlsúly: BMI ≥ 25, haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm;
• a családi kórtörténetben előforduló cukorbetegség;
• magas vérnyomás;
• meglévő szív-és érrendszeri betegség;
• magas vérzsír- és koleszterinszint;
• mozgásszegény életmód;
• korábbi terhességi diabétesz;
• előzmények között policisztás ovárium szindróma;
• bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, vízhajtó, antipszichotikumok) rendszeres alkalmazása.

A fokozott kockázatú egyének felkutatására a Findrisc kockázatértékelő kérdőív nyújthat segítséget a szakemberek számára. A kérdőív a fenti rizikófaktorokat kívánja azonosítani:

• életkor,
• testsúly, fizikai aktivitás,
• szedett gyógyszerek,
• korábbi vércukorértékek.

Jelöljebe a megfelelő választ, és számolja ki az elért pontértéket!

Findrisc teszt a a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére

Írja fel a válaszának megfelelő értéket és számolja ki az elért összpontszámát!

1. Életkor

• 45 év alatt (0 pont)
• 45–54 év között (2 pont)
• 55–64 év között (3 pont)
• 64 év felett (4 pont)

2. Testtömegindex (BMI)

(A testsúly kg-ban, osztva a méterben mért testmagasság négyzetével.)

Pl.: 165 cm és 70 kg esetén a számítás: 70/[1,65×1,65]=25,7

• kisebb, mint 25 kg/m2 (0 pont)
• 25–30 kg/m2 (1 pont)
• nagyobb, mint 30 kg/m2 (3 pont)

3. Végez-e legalább 30 perces fizikai tevékenységet naponta?

• Igen (0 pont)
• Nem (2 pont)

4. Haskörfogat

Az alsó bordák és a csípőtövis közötti távolság felénél mérjen – gyakorlatilag a köldök vonalában, közepes belégzés után.

• Férfiak esetében

• kisebb, mint 94 cm (0 pont)
• 94–102 cm (3 pont)
• nagyobb, mint 102 cm (4 pont)

• Nők esetében

• kisebb, mint 80 cm (0 pont)
• 80–88 cm (3 pont)
• nagyobb, mint 88 cm (4 pont)

5. Milyen gyakran fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt?

• Minden nap (0 pont)
• Nem minden nap (1 pont)

6. Szed-e rendszeresen vérnyomáscsökkentő gyógyszereket?

• Nem (0 pont)
• Igen (2 pont)

7. Mértek-e Önnél valaha emelkedett vércukorértéket?

• Nem (0 pont)
• Igen (5 pont)

8. Van-e családtagjai között vagy közeli rokonságában cukorbeteg?

• Nem (0 pont)
• Igen: nagyszülő, nagynéni, nagybácsi vagy elsőfokú unokatestvér (3 pont)
• Igen: szülő, testvér vagy saját gyermek (5 pont)

A teszt kiértékelése:

Kockázat a cukorbetegség 10 éven belüli kialakulására

Kevesebb, mint 7 pont: Alacsony.

• Becslések szerint 100 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.

7–11 pont: Enyhén fokozott kockázat.

• Becslések szerint 25 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.

12–14 pont: Fokozott kockázat.

• Becslések szerint 6 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.

15–20 pont: Magas.

• Becslések szerint 3 főből 1 esetben lesz valaki cukorbeteg.

Több mint 20 pont: Igen magas.

• Becslések szerint 2 főből 1 cukorbeteg lesz.

A cukorbetegség vizsgálati módszerei

Miután a kezelőorvos – legtöbbször a háziorvos – azonosítja, hogy a beteg fokozott kockázatú csoportba tartozik, megtörténhet a vércukor meghatározása. A vércukorszint egy egyszerű, éhgyomorra végzett vérvétellel megállapítható.

• Az éhgyomri vércukor normál értéke <6,1 mmol/l.
• 6,1 és 7,0 mmol/l között károsodott cukoranyagcseréről vagy prediabéteszről beszélünk.
• 7,0 mmol/l fölötti éhomi vércukorszintnél nyilvánvaló cukorbetegségről van szó.

Javasolt a cukorterheléses vizsgálat elvégzése a Findrisc kérdőív alapján nagy kockázattal rendelkezők körében, illetve prediabétesz esetén. Ez azt jelenti, hogy éhgyomorra 75 gramm szőlőcukrot tartalmazó folyadékot kell elfogyasztani, majd két óra elteltével megnézik a vércukorszint mértékét. Ha a kapott érték 11,1 mmol/l fölött van, felállítható a cukorbetegség diagnózisa.

• Tünetmentes egyéneknél javasolt a mérést több alkalommal is megismételni.
• Negatív eredmény esetén 3 évente javasolt ismételten elvégezni a szűrést.

A vércukorszint-vizsgálat során a vérben lévő glükózkoncentrációt mérik

A glükóz egy monoszacharid, amelyből a szervezet energiát nyer. Szintje a vérben a táplálkozást követően megemelkedik, majd pedig az inzulin hormon hatására a különböző szervek felveszik a glükózt a vérből, és energiává alakítják vagy feltöltik vele energiaratáraikat.

A vizsgálatot végezhetik éhgyomorra, illetve cukorterhelést követően (orális glükóztolerancia-teszt, OGTT). Az éhomi vércukorszint-vizsgálat jelentősége, hogy míg egészséges személyben a táplálkozást követő „éhezés” szakaszban a vércukorszint rövid időn belül visszaáll a 3,5–5,5 mmol/l normálértékre, addig cukorbetegséget megelőző állapotban, illetve kialakult cukorbetegség esetén az éhomi vércukorszint is magasabb. Ilyen formában az éhomi laborvizsgálat az „alapbeállítást” ellenőrzi. Ezzel szemben a cukorterheléses vizsgálat a glükóz vérből történő felvételének időbeli alakulását vizsgálja „táplálkozás” után.

További lehetőség a HbA1c-érték vizsgálata, ez az elmúlt 3 hónap vércukorértékeiről nyújt információt. A HbA1c-vizsgálatra általában a cukorbetegség alakulásának, a gyógyszeres terápia hatékonyságának ellenőrzése miatt kerül sor.

A glükózkoncentráció mérése vénából vett vérből, illetve ujjbegyből nyert vérmintából is elvégezhető.

A vércukorszint-vizsgálat eredménye

Egészséges esetben az éhomi vércukorszint 3,5–5,5 mmol/l értékek között mozog. OGGT elvégzésekor 2 óra elteltével a vércukor-koncentráció 7,8 mmol/l érték alá visszacsökken.

A cukorbetegség szűrésére az éhomi vércukorszint mérése javasolt,

• ha ez az érték a normál értéknél magasabb, 5,6–6,9 mmol/l közötti, szükséges elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot (OGTT).
• Amennyiben 2 óra elteltével a vércukor-koncentráció 7,8–11 mmol/l közötti, akkor prediabéteszről beszélünk, amely a cukorbetegséget megelőző állapot.
• Ha az éhomi vércukorszint 7 mmol/l fölötti, vagy ha az OGTT-t követő 2 óra elteltével a vércukorszint 11 mmol/l fölötti, akkor cukorbetegségről beszélünk.

OGTT – orális glükóztolerancia-teszt

Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) esetén vérvizsgálattal megmérik az éhomi vércukorértéket, majd 75 g glükózt vízben feloldanak, amit a betegnek meg kell innia. Ezután óránkénti vérvétellel mérik a vércukorszintet (1, illetve 2 órás érték), így vizsgálják a cukorterhelésre adott inzulinelválasztás mértékét. A vizsgálat eredménye a cukorterhelést követően 2 óra elteltével állapítható meg. A vizsgálatot az inzulinszint mérése is kiegészítheti.

További vércukorszint-vizsgálatok

HbA1c-teszt

Míg az éhomi és a cukorterhelést követő vércukorvizsgálat a glükózkoncentráció adott pillanatban mért értékéről ad tájékoztatást, addig a HbA1c és a fruktózamin vizsgálata nagyobb időintervallumról nyújt információt.

A HbA1c-teszt azt mutatja meg, hogy a vörösvértestekben lévő hemoglobin hány százaléka van glikált állapotban, ami a vér glükózkoncentrációjától függ. Mivel a vörösvértestek átlagos élettartama 90 nap, így a HbA1c-teszt az elmúlt 3 hónap cukorértékeit számszerűsíti. Minél magasabb az értéke, annál magasabb vércukorértékekkel rendelkezett a vizsgált személy.

• Normál értéke 5,6% alatti,
• prediabéteszt jelez 5,7–6,4%,
• a 6,5% feletti érték pedig már cukorbetegséget jelez.

Fruktózaminteszt

A fruktózamin az elmúlt 2-3 hétről ad tájékoztatást. Erre a vizsgálatra akkor van szükség, ha a HbA1c értékét valamilyen oknál fogva nem tudják pontosan mérni.

Amennyiben bármilyen kérdés merül fel a cukorbetegséggel, a rizikófaktorokkal vagy a szűréssel kapcsolatban, érdemes felkeresni háziorvost, aki tájékoztatást nyújt a vizsgálatokkal kapcsolatban.

Mit tehetünk a cukorbetegség kockázatának csökkentése érdekében?

Az életkorunkkal és a genetikai hajlammal nem tehetünk semmit. Jó hír, hogy a többi cukorbetegségre hajlamosító tényezőt befolyásolhatjuk! A súlytöbblet, a nagy haskörfogat, a mozgáshiány, a táplálkozási szokások megváltoztatása, a dohányzás elhagyása tőlünk függ!

Az életmód megváltoztatásával megelőzheti vagy jelentősen késleltetheti a cukorbetegség kialakulását.

• Ha családjában van cukorbeteg, feltétlenül ügyeljen arra, hogy testsúlya ne növekedjék az évek során.
• A haskörfogat növekedése fokozza a kockázatot, míg a fizikai aktivitás csökkenti.
• Figyeljen az étkezésére, fogyasszon minél több magas rosttartalmú növényi táplálékot.
• Kerülje az állati zsírok fogyasztását, részesítse előnyben a növényi zsiradékokat.

A cukorbetegség kezdetben tünetszegény! Ha 12–14 pontot ért el a teszt során, feltétlenül ajánlott a helyes, szükség esetén súlycsökkentő étrend betartása és a fizikai aktivitás fokozása. Forduljon orvosához, aki laboratóriumi vizsgálatot végeztet a cukorbetegség korai kimutatása érdekében. Ügyeljen a testtömegindexre: ha 25–30 közötti, csökkentse súlyát, ha 30 feletti, az elhízás kedvezőtlen hatásaira feltétlenül számíthat.

Forrás: NNK