Inzulinrezisztencia: nem csak a cukros ételek felelnek érte

Az IR kialakulásának egy újabb rizikófaktorát sikerült megtalálnia kanadai kutatóknak: a magas zsírtartalmú ételek a bélflóra működését is befolyásolják.

Az inzulinrezisztencia (IR) tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezetünk sejtjei már nem képesek megfelelően válaszolni az inzulin nevű hormonra, ez pedig a szénhidrát-anyagcsere zavaraihoz vezethet. Az inzulinrezisztenciát a cukorbetegséget megelőző állapotnak is tartják, kialakulásában nagy szerepe van a testsúlynak, a plusz kilók ugyanis növelik az inzulinrezisztencia rizikóját. De aki érintett, könnyen ördögi körbe kerülhet, ugyanis az inzulinrezisztencia miatt nehezebb megszabadulni a súlyfeleslegtől, eddig azonban nem tudtuk pontosan, milyen biokémiai folyamatok állhatnak ennek a hátterében.

Így befolyásolja az elhízás az IR kialakulását

Egy, a Nature Communications című lapban nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint a túlsúly, illetve a zsírokban gazdag étrend a bélflóra érzékeny egyensúlyát is befolyásolhatja, és ez beindíthatja azt a folyamatsorozatot, mely idővel az inzulinrezisztenciához vezet. A túl sok zsír és az elhízás következményeként egy bizonyos sejttípusból kevesebb lesz a bélrendszerben, ami miatt a bélrendszer immunválasza is csökken, emiatt könnyebben szaporodnak el a káros hatású baktériumok. Azonban a bélrendszerben található molekulák nemcsak az immunrendszer működésében játszanak szerepet, de az anyagcserére is hatással vannak, vagyis a bélflóra egyensúlyának zavar az anyagcserét is negatívan befolyásolja.

A kutatók vizsgálatának középpontjában az immunoglobulin A (IgA) nevű antitest, illetve az azt előállító B-sejtek álltak. Túlsúlyos egereket vizsgáltak, néhány példánynak a szervezetéből hiányzott az IgA. Ha ezekkel az egerekkel magas zsírtartalmú étrendet etettek, az inzulinrezisztenciájuk romlott. Amikor az IgA-hiányos egerek bélflórájából mintát vettek, és azt bélflóra nélküli egerekbe ültették be, ezeknél az állatoknál is kialakult az inzulinrezisztencia. Ezek az eredmények azt jelezhetik, hogy az IgA normális szintjei segítenek a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, és megakadályozzák, hogy a káros baktériumok elszaporodjanak, illetve visszakerüljenek a szervezetbe a bélrendszerből.

Inzulnrezisztencia: gyulladást okozó étrend is lehet oka

A kísérlet második szakaszában a kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben érvényesülnek ezek a hatások az emberek esetében, ezért székletmintákat gyűjtöttek olyanoktól, akik gyomorszűkítő műtéten estek át a műtét előtt és után egyaránt. A gyomorszűkítő műtétet követően ugyanis diétát kell tartani, és a műtét abban is segít, hogy valaki megváltoztassa a korábbi, egészségtelen étkezési szokásait. Ezeket a mintákat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a műtét után az alanyok szervezetében magasabb volt az IgA-szint, vagyis ez a molekula egyértelműen összefügg az anyagcserével és az étrend is hatással van a szintjére.

A magas zsírtartalmú étrend és a túlsúly tehát egyértelműen összefügg az alacsonyabb IgA-szinttel, a bélrendszer mikroszkopikus gyulladásaival, illetve az inzulinrezisztenciával is – állapította meg a kutatás. A szakemberek a jövőben arra keresik a választ, van-e lehetőség az IgA-t előállító B-sejtek mennyiségének növelésére, illetve működésük serkentésére, illetve, milyen szerepet játszhat ez az inzulinrezisztencia megelőzésében.

„Ha sikerül megnöveli az IgA molekulák szintjét, akkor talán képesek leszünk azt is befolyásolni, milyen baktériumok legyenek a bélrendszerben. Vagyis, lehet, hogy ki is tudjuk iktatni azokat, amelyek a gyulladásokat, illetve az inzulinrezisztenciát okozzák” – mondta dr. Daniel Winer, a kutatás egyik vezető szerzője.

Forrás: EgészségKalauz