Cukorpótlás: a legjobb alternatívák édesítésre

Manapság már szinte mindenki hallott arról, hogy az egészséges étrendben nem ajánlott az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása. Ez az ajánlás nem csupán azok számára érvényes, akik valamilyen betegségben szenvednek (mint például a cukorbetegség vagy az elhízás), de megszívlelendő tanács minden egészségtudatos ember számára. Igen ám, de akkor mit válasszunk helyette, ha mégis valamilyen édes ízűt szeretnénk enni vagy inni, vagyis mivel édesítsük ételeinket és italainkat?

A boltok polcain ma már számtalan édesítőszer közül választhatunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek mesterségesen előállítottak, ezekben a kémiai vegyületeket laboratóriumban állítják elő; és vannak olyanok is, amelyek természetes eredetűek. Az utóbbiak között találkozhatunk például az elmúlt években feltűnt sztíviával (Stevia), melynek édes ízéért a jázminpakóca nevű dél-amerikai növény leveleiből kinyert szteviozidok felelősek.

Minden egyes édesítőszer más-más előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Vannak olyanok, amelyek édesítőereje nagyobb, mint a hagyományos kristálycukoré, ezért kisebb mennyiség is elegendő belőlük a kívánt édes íz eléréséért; és vannak, amelyek energiamentesek, vagyis nincs kalóriatartalmuk, így egyáltalán nem emelik meg a vércukorszintet. A kiszerelésüket tekintve vásárolhatunk kristályos, por vagy folyékony állagút, esetleg tablettás vagy granulátumos változatokat. Alkalmazásuk egyre inkább kezd elterjedni, hiszen segítségükkel változatosabbá tehetőek a sok esetben szigorú megszorításokat tartalmazó étrend.

Melyek a leggyakoribb cukorpótlók?

Választhatjuk a természetből származó sztíviát (Stevia) is, amely amellett, hogy energiamentes, 300-szor édesebb, mint a kristálycukor. Bátran használhatjuk sütéshez, főzéshez, hiszen hőálló, azaz nem változik meg az íze, emellett a cukorral ellentétben nem okoz fogszuvasodást. Gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, valamint gombaölő tulajdonsággal is rendelkezik. Fogyókúra esetén ideális választás lehet, de cukorbetegek számára szintén ajánlott a használata, hiszen nem emeli meg sem a vércukor-, sem az inzulinszintet.

Közkedvelt édesítőszer a nyírfacukor, más néven xilit is, amely a cukoralkoholok családjába tartozik több társával együtt (például eritrit, szorbit). Cukorbetegek étrendjébe eloszlatva beilleszthető a xilit, hiszen a vércukorszintet csak lassan, és fokozatosan emeli meg. Naponta 30-50 grammnál többet nem szabad használni, mert nagyobb mennyiségben fogyasztva hashajtó hatással rendelkezik. Diétázók számára kevésbé ajánlott, mert rendelkezik energiatartalommal, ami grammonként 2,4 kilokalória (ez megegyezik a glükóz értékével). A cukorral ellentétben nem károsítják fogainkat, valamint kiválóan megfelel sütemények, italok készítéséhez, és főzéshez.

Édesítőszereket is választhatunk

A tévhitekkel ellentétben, a szokásos mértékben fogyasztva, semmilyen egészségügyi károsodást nem okoznak. Mesterséges édesítőszer a szacharin (krisztallóz), aszpartám, aceszulfám-K és a ciklamát, melyek közül az aszpartám kivételével mindegyik energiamentes, fogyaszthatják a cukorbetegek és a diétázók egyaránt. Édesítőerejük nagyobb, mint a cukoré, ennek megfelelően kisebb mennyiséget használunk belőlük édesítésre. A boltok polcain általában kombinált formában találkozhatunk velük, hiszen együttesen alkalmazva fokozzák egymás édesítőerejét. Az aszpartámot fenilketonuriában szenvedők nem fogyaszthatják. Sütéshez-főzéshez kevésbé használatosak, ugyanis eltérő mértékben hőállóak. Magasabb hőmérsékleten a szacharin elbomlik, és fémes, keserű mellékízt kölcsönöz az ételnek, italnak.

Ahhoz, hogy a kristálycukor helyettesítésére a legmegfelelőbb édesítőszert választhassuk, a részletezett tulajdonságok mellett, leginkább a személyes tapasztalat segíthet.

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember