Hírek

www.mery.hu

Nagyításhoz kattintson a képre!

Inzulinrezisztensek diétája

2020.09.28

A fejlődő orvostudománynak, a diagnosztikai eljárásoknak és a fokozódó egészségtudatosságnak, magunkra figyelésnek köszönhetően egyre több embert diagnosztizálnak szénhidrátanyagcsere-zavarral. Ebbe a betegségcsoportba tartozik az inzulinrezisztencia (röviden: IR) is. Kezelésében nagy szerepet kap a táplálkozás. Ha annyit hallunk, „szénhidrátdiéta” vagy „160 gramm”, egyből az IR-re asszociálunk. Számos tévhit is kering az étrenddel kapcsolatban, ezért összeszedtem a legfontosabb alappilléreket!

Miért alakulnak ki a szénhidrátanyagcsere-zavarok?
Egyre több túlsúlyos, elhízott emberrel találkozni. A modernkori helytelen életmód, a fizikai aktivitás, a rendszeres sportolás csökkenése és a túlzott energiabevitel elősegítheti a túlsúly, az elhízás, az inzulinérzéketlenség (inzulinrezisztencia) vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását! De tévhit, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavarok csak túlsúlyos, elhízott egyéneket érinthetnek! Friss kutatások bizonyítják, hogy az anyagcsere felborulását a krónikus stressz, a rendszertelen életmód, sőt a túl alacsony szénhidrát- és energiatartalmú diéták is okozhatják.

Mit jelent az IR, és miért fontos róla beszélni?
Az IR azt jelenti, hogy testünk bizonyos sejtjei, szövetei „ellenállóak” (rezisztensek) az inzulinnal szemben, ezért az nem tudja feladatát ellátni.

Ha a sejtek ellenállnak az inzulinnak, a megszokottnál kevesebb cukorhoz, energiához jutnak. Hiába fogyasztottunk kellő mennyiségű szénhidrátot, ebben az állapotban a sejtek úgy hiszik, hogy „éheznek” (ezt hívjuk endogén éhezésnek). A vérben maradt cukor miatt a szervezet kompenzál: utasítja a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint termeljen. Ez az emelkedett inzulinszint jelenik meg a laborértékeknél.

Az IR önmagában nem mindig jár tünetekkel, de mivel sokat beszélnek róla a médiában, szerencsére még a cukorbetegség kialakulása előtt diagnosztizálásra kerül az állapot.

Azért lényeges a témáról beszélni, mert az orvostudomány mai állása szerint helyes életmóddal javítható, gyógyítható az állapot. Szükség esetén természetesen gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, de az orvos kompetenciája ezt eldönteni!

Az IR-diéta alapelvei
1. Kis lépésekben haladjon előre!
Mindig a jelenlegi életmódjához, élethelyzetéhez, étrendjéhez mérten változtasson! Az IR-diéta nem szénhidrátszegény étrend! Ha előtte 350–400 grammnyi szénhidrátot fogyasztott, nem is szabad hirtelen lecsökkenteni a napi szénhidrátbevitelt. Az irányelv a 140–180 gramm, mert megfigyelések alapján ez az a szénhidrátmennyiség, amellyel fenntartható a normális anyagcsere és nem okoz éhségrohamokat a nap folyamán. Ez fordítva is igaz: ha szigorú, koplalós fogyókúra miatt alakul ki anyagcserezavar, akkor sem szabad hirtelen 180 grammra emelni a szénhidrátbevitelt.

Szakember feladata feltérképezni a jelenlegi szokásait és meghatározni az optimális napi szénhidrátfogyasztást.

2. Fokozzuk a szénhidrát- és inzulinérzékenységet!
Hogy az inzulinreceptorok érzékenységét növelje, napi legalább négyszeri étkezésre van szüksége. Előfordul, hogy valaki 6-7-szer is eszik a nap folyamán, például pótvacsorát, vagy edzéshez kötötten iktat be étkezést.

3. Szénhidrátok minősége
Táplálkozása alapját a jó minőségű, összetett típusú szénhidrátok alkossák! Válasszon teljes kiőrlésű lisztet, abból készült pékárut, hántolatlan gabonaszemeket, építse be a mindennapjaiba az alternatív gabonaféléket, a hajdinát, quinoát, kölest. Búza-, zabkorpa vagy különböző rostok (zabrost, bambuszrost, útifűmaghéj) hozzáadásával az alacsonyabb rosttartalmú lisztek is rostgazdaggá tehetők!

Fontos tudni, hogy a finomliszt, búzaliszt nem az ördögtől való! Valóban gyorsabban emeli meg a vércukorszintet, de azért, mert egy termék fehér lisztet tartalmaz, még fogyasztható! Sosem önmagukban vizsgáljuk az élelmiszereket, hiszen nem is önmagukban esszük. Ha készre sült kenyeret vásárol, figyeljen, hogy első összetevőként a teljes kiőrlésű búzaliszt vagy rozsliszt szerepeljen, legalább 60 százalékos arányban.

Azon túl, hogy több teljes kiőrlésű lisztet, abból készült pékárukat, ételt fogyaszt, figyeljen az élelmiszerek glikémiás indexére (GI) is. A GI a szénhidrátok vércukorszint-emelő hatását jelenti, azonos mennyiségű szőlőcukorhoz viszonyítva.

4. Szénhidrátok helyes elosztása
A gyorsabban és lassabban felszívódó szénhidrátok megfelelő időzítése az inzulin iránti érzékenység napszakos változására vezethető vissza. A reggeli, kora délelőtti órákban testünk rosszabbul reagál az inzulinra, így ugyanannyi szénhidrát elfogyasztása után a vércukorszint is magasabbra emelkedik, mint délben.

A mennyiségen túl a minőségre is figyeljen! Reggel, a kora délelőtti órákban csak lassú felszívódású, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokat fogyasszon!

Ebédre már ehet vegyesen lassú és gyors felszívódású szénhidrátot!

Az uzsonna állhat csak gyors felszívódású szénhidrátból, én mégis azt javaslom, lassítsa alacsony glikémiás indexű szénhidráttal a vércukorszint-emelő hatást!

Vacsorára alacsony glikémiás indexű szénhidrát elfogyasztása javasolt!

Gyakori hiba a délutáni, esti órákban a nem zöldségalapú szénhidrátok teljes körű kiiktatása az étrendből! Ez lehet oka a nem javuló értékeknek, a nem csökkenő testsúlynak és az esetleges éjszakai vagy reggeli rosszulléteknek!

Ha nem is minden nap, de heti 3-4 alkalommal fogyasszon 30–35 grammnyi gabonaalapú szénhidrátot (kenyérfélét, pékárut vagy barna rizst) a vacsorához. Ez 40 grammnyi rizsnek felel meg szárazon!

Erre akkor is figyeljen, ha szénhidrátcsökkentett lisztből készít magának kenyeret, pékárut! Az igazán szénhidrátszegény változatokat hetente 3-4 alkalommal építse az étrendjébe, akkor is csak az esti órákban. Reggel, délelőtt, ebédre igyekezzen a megfelelő szénhidrátmennyiséget elfogyasztani!

5. „Grammozás”
Egy ideig mérje, számolja az ételeket! Erre addig van szükség, amíg már kisujjból ki nem rázza az elfogyasztható mennyiség szemre történő „kimérését”.

6. Cukor-STOP!
Nemcsak a „cukor” elnevezés jelöl cukrot. Mindig figyelje az összetevők listáját, és tegye vissza a polcra az árut, ha az alábbiak valamelyikét tartalmazza: nádcukor, barna cukor, melasz, méz, izocukor, invertcukor, kókuszvirágcukor, szőlőcukor (glükóz), glükózszirup, gyümölcscukor (fruktóz), fruktózszirup, glükóz-fruktóz-szirup, gyümölcsből kivont cukor vagy cukorszirup, dextróz, maláta, maltóz, szacharóz, agávészirup, kukoricaszirup, datolyaszirup, juharszirup, rizsszirup, karamell, maltodextrin.

Fontos! Az összetevők között felsorolt cukrot ne keverje össze a tápértéktáblázatban feltüntetett szénhidráttal és „ebből cukor” kifejezésekkel! Például egy natúr joghurtnál az „amelyből cukor” a tejtermék természetes tejcukor- (laktóz-)tartalmára utal.

Forrás: https://diabetes.hu/

Kosár

A kosár üres.

Feliratkozás hírlevélre

* kötelező

Copyright 2017 © Di-Care Zrt.

Kártyás fizetés szolgáltatója:

 

Az oldalt készítette: Wide World Kft. Grafikai tervezés: Sevenart