Hírek

www.mery.hu

Nagyításhoz kattintson a képre!

A cukor kiiktatása étrendünkből

2020.10.21

Mindenki tudja, hogy a cukor hizlal. Az is közismert, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet, így növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát. Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy cukor például az élelmiszerek összetételében olvasható glükóz-szirup, dextróz vagy szőlőcukor is, illetve hogy a finomított szénhidrátokból (fehér liszt, keményítő) szintén cukor lesz, mire lebomlik a szervezetben.

Magyarországon az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás körülbelül 36 kg – ez naponta mintegy 10 dkg kristálycukrot jelent személyenként! A túl sok cukor ráadásul függőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Hogyan lehet cukorfüggővé válni?
Úgy, hogy minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk. Ennek oka az, hogy egy nagy adag finomított cukor elfogyasztása nyomán a vércukorszint hirtelen megemelkedik, majd amikor az inzulin testszerte a sejtekbe „tereli” a cukrot, a mélybe zuhan – olykor alacsonyabbra süllyed, mint ahogy egy nagy adag kóla, fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása előtt állt. Az eredmény: fáradtság, éhség, erőtlenség – és még több cukor kívánása. Íme, néhány tipp, melyek segítségével kiszállhatunk a vércukor-hullámvasútból.

Le a cukros üdítőkkel
Ahogy azt korábban már elmondtuk, az egészség megóvásának egyik nagyon fontos lépése, hogy étrendünkben az édes üdítők, szörpök, cukros teák és hasonlók átadják helyüket a víznek, az édesítetlen teáknak és a természetes vagy hígított gyümölcsleveknek. Elsőként töltsünk egy kevés szőlő- vagy narancslét szódához vagy ásványvízhez, s fogyasszuk alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes fröccs módjára. Az is nagyon egészséges, ha pár csepp friss citromlét teszünk az ivóvízbe.

Mit válasszunk?
Nézzük végig a hipermarketben vagy a bioboltban a herbateák választékát, s vegyünk eddig még nem próbált ízesítésű fajtákat, melyekből otthon meleg vagy hideg ital készíthető. Mindennap kényeztessük magunkat valódi gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert. Nemcsak a narancslét érdemes kipróbálni! Igaz, a dzsúszokban is van kalória (2 dl-ben 100-140), de ez a napi gyümölcsbevitel részének számít, s az erős ízek a természetes édességgel karöltve rendkívül élvezetesek.

100%-os gyümölcslevek
A 100%-os gyümölcslevek hivatalosan az egy- vagy többféle gyümölcsön, gyümölcssűrítményen, illetve gyümölcslén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmazhatnak. Ha bármilyen kevés cukorral ízesítik, már nem tehető rá a „100%-os” felirat. A többi italt a gyümölcstartalom és az adalékanyagok minőségétől és mennyiségétől függően gyümölcsitalnak vagy -nektárnak nevezik.

Az utóbbiak sok cukrot tartalmaznak – az olcsóbb löttyök némelyike nem más, mint tömény cukros víz egy kevés gyümölcskoncentrátummal vagy szörppel ízesítve. Ne gondoljuk tehát, hogy minden cifra dobozba vagy üvegbe igazi gyümölcslevet töltenek.

Válasszuk a házilag facsart dzsúszt
Olvassuk el az összetételt: ha cukrot tartalmaz, máris tegyük vissza, és keressük a 100%-os fajtákat (bizonyos fajtákból 50% a maximum). Még ezeknél is sokkal egészségesebb és messze finomabb a friss, érett, lédús gyümölcsből (például vérnarancsból, almából, meggyből stb.) házilag facsart vagy gyümölcscentrifugával kinyert igazi dzsúsz. Igyuk meg reggelente 1-2 gyümölcs kicsavart levét. Érzékenyebb emésztőrendszernek éhgyomorra csak kevés vízzel vagy szénsavmentes ásványvízzel hígítva fogyasszák.

Alapos körültekintés
Minden termékben ajánlatos ellenőrizni a cukortartalmat. Ha a cukor ott szerepel az első öt összetevő között, a termék valószínűleg édesebb a kelleténél.

Hetednapi nyalánkság
Az édes-cukros finomságoktól való tartózkodás legjobb módja nem feltétlenül a teljes megvonás, hanem az, ha időnként engedélyezünk magunknak egy keveset. Nem fog a fejünkre szakadni az ég, ha a pékség mellett elhaladva veszünk egy csokis fánkot, amit azután alkalmi desszertként fogyasztunk el, a hét hat napján szokásos gyümölcssaláta helyett.

A natúr joghurt újrafelfedezése
A natúr joghurt, melyet otthon friss vegyes gyümölccsel dúsítunk, és megszórjuk diófélékkel, feleannyi cukrot és 60 kalóriával kevesebbet tartalmaz, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.

Cukor – valóban annyira káros?
Ízlelőbimbóink imádják, ezt pedig derékbőségünk barija. Bizonyára hallotta már, hogy a cukor nem más, mint „üres kalória”, mert magas az energiatar­talma (egy kiskanálnyiban 50 kcal van), de nem tar­talmaz semmiféle tápanya­got. Lehet, hogy a helyzet még ennél is rosszabb? Vajon egyenesen rombolja egészségünket a cukor, vagy viszonylag ártalmat­lan bűnös élvezet?

Okozhat a cukor cukorbetegséget?
NEM Ugyanakkor az édessé­gek magas energiatartalmuk miatt hizlalnak, és a túlsúlyos­ság okozhat 2-es típusú cukor­betegséget.

Közvetlen összefüggés nem mutatható ki az édességek és a 2-es típusú cukorbetegség között: 39 000 nő adatainak elemzése során nem észlelték, hogy a cukorbetegség veszélye nagyobb lett volna azok eseté­ben, akik a legtöbb cukrot fogyasztották.

Ha cukrot eszünk, nő a vér­cukorszintünk, ezért logikus­nak tűnne, hogy a cukorkák és sütemények gyakori fogyasz­tása cukorbetegséget okoz, de nem így van, legalábbis nincs közvetlen összefüggés.

Az utóbbi időben sok kutató (bár nem mindegyik) a magas glikémiás indexű (GI) élelmi­szereket tette felelőssé a jár­ványszerű elhízásért és az ugyancsak mind gyakoribb inzulinrezisztenciáért, amely a 2-es típusú cukorbetegség egyik fő oka. A GI egy arány­szám, amely azt mutatja, mi­lyen mértékben növelik a vér­cukorszintet az élelmiszerek­ben lévő szénhidrátok.

egyezzük meg! Ha sok olyan ételt eszünk, amely erősen megemeli a vércukorszintet, a szervezet vadul termelni kezdi az inzu­lint, hogy csökkenjen a vércu­korszint, és a cukor a vérből a szövetekbe kerüljön. Ha ez a hirtelen inzulintermelés gyakran ismétlődik, csökken a sejtek hormonnal szembeni érzékenysége, és kialakul az in­zulinrezisztenciának nevezett állapot, amely a cukorbetegség előszobája.

A finomított gabonatermé­keknek (pl. fehér kenyér) és a magas keményítőtartalmú élel­miszereknek (pl. burgonya) magasabb a Gl-je, mint a fino­mított cukornak. Ettől azon­ban a cukor még nem kerül le a vádlottak padjáról. Egy újabb elmélet szerint az inzu­linrezisztenciát az étkezési cukorban található fruktóz okozza. Sok üdítőital és fel­dolgozott élelmiszer tartalmaz fruktózban gazdag kukorica­szirupot.

Félretéve az inzulinreziszten­cia problémáját, kétségtelen tény, hogy a túl sok édesség – vagy akár a krumpli, a sertéssült vagy a mogyorókrémes kenyér – fogyasztása hizlal, és vannak adatok arra vonatko­zóan, hogy a túlsúlyosság és az elhízás növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Okozhat a cukor hiperaktivitást?
NEM Azzal szemben, amit sok szülő és pedagógus állít, nem lesz a gyerek rossz magaviseletű az édes ételek­től és italoktól, és nem fog fékeveszetten randalírozni.

Azok az apák és anyák, akik többször is tanúi voltak káosz­ba fulladó születésnapi zsúroknak, tényként fogadják el, hogy a jól nevelt kicsinyek megvadulhatnak, ha túl sok süteményt, édességet és üdítőt fogyasztanak. És ezzel a leg­utóbbi időkig még a kutatók is hajlamosak voltak egyetérteni, mígnem bebizonyosodott, hogy az elmélet hamis.

Az Iowai Egyetem kutatói a New England Journal of Medicine folyóiratban meg­jelent közleményükben leírták: megvizsgálták, tudják-e a szülők és a tanárok, mikor fo­gyasztanak a gyerekek nagy mennyiségű édességet. Ötven­nyolc, 10 éven aluli gyermeket vontak be a vizsgálatba, akik­nek a feléről a szülők azt állí­tották, hogy „cukorérzékeny”: ők a családjukkal együtt kilenc héten át valamennyien otthon készült ételeket ettek, amelyek az idő egy részében sok cukrot tartalmaztak, máskor keveset, de az utóbbi esetben a cukor helyett édesítőszerrel (aszpartámmal, szacharinnal) ízesítet­ték a desszerteket. Minden fogás ugyanúgy nézett ki, és a résztvevők nem tudták, melyikből fogyasztanak.

A szülők, a tanárok és a ku­tatók munkatársai egész idő alatt figyelték a gyerekeket, osztályozták a hangulatukat és azt, hogy mennyire impul­zívak, figyelmesek vagy agres­szívek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek egyformán viselkedtek, akár sok cukrot ettek, akár keveset.
Sok más vizsgálat is alátá­masztotta ezt az eredményt. Egy a Journal of the American Médical Association folyóirat­ban megjelent, 23 cikk adatait feldolgozó közlemény szerint nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a gyerekek viselkedése, értelmi képessége és cukorfogyasztása között.

Gátolja a cukor az immunrendszer működését?
NEM Bár néhány természet­gyógyász állítja, hogy a cukor csökkenti a betegségekkel szembeni ellenállást, semmi sem bizonyítja, hogy ez való­ban így lenne.

Kutatási eredmények! Az 1970-es években néhány, embereken és állatokon végzett kísérletből azt a következtetést vonták le, hogy a cukor­fogyasztás csökkenti a fehér­vérsejtek működését, amelyek segítségével a szervezet szem­beszáll a kórokozókkal és az általuk okozott fertőzésekkel.
Később azonban nemigen kutatták ezt a témát, és vezető immunológusok ma azt állít­ják, hogy nincs olyan kutatási eredmény, amely azt bizonyí­taná, hogy a túlzott cukorfogyasztás károsítja az immun­rendszert. A teória továbbélésének az lehet az egyik oka, hogy a nem megfelelően kezelt cukorbeteg­ségben szenvedők – akiknek magas a vércukorszintje – szo­katlanul gyakran esnek áldoza­tul különféle fertőzéseknek, állítja dr. Richárd F. Lockey, a Dél-floridai Egyetem Orvosi Karának immunológusa. A cu­korbetegséggel járó magas vér­cukorszint több szervrendszert is károsít, köztük az immun­rendszert. De ez a hatás nem következik be pusztán attól, hogy valaki sok cukrot eszik.

Kialakulhat függőség?
TALÁN Újabb kutatások azt mutatják, hogy a cukor – a hozzászokást okozó szerekhez hasonlóan – olyan változáso­kat okoz az agyban, amelyek sóvárgáshoz és függőséghez vezethetnek.

Ha egy doboz desszertet ve­szünk, gyakran hárítjuk el a felelősséget, mondván „nem tehetek róla, csokoládéfüggő vagyok”. Lennie kell biológiai magyarázatnak arra, hogy né­melyek miért habzsolják szinte kényszeresen a süteményeket, fagylaltokat és egyéb finomsá­gokat. A kutatók hosszú éve­ken át tagadták, hogy létezne cukorfüggőség, ma azonban már egyre inkább úgy vélik, hogy egyeseket valóban rabul ejthetnek az édességek.

Inzulinrezisztencia: kiderült, hogy bizonyos em­berekben ördögi kör alakul ki, amely cukor és más finomított szénhidrátok utáni sóvárgást okoz. A finomított szénhidrá­tok hatására a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint ter­mel, hogy a vérben lévő cukrot fel tudják venni a sejtek. Idővel a tartósan magas inzulinszintre a sejtek érzéketlenné válnak, azaz nem vesznek tudomást a hormonról. Ezt az állapotot nevezik inzulinrezisztenciának, amelyben csökken a sejtek cukorfölvétele.
Még érdekesebbek azok a vizsgálatok, amelyek kimutat­ták, hogy bizonyos élelmisze­rek – különösen a cukor -nagyjából úgy hatnak az agy­ra, mint a függőséget okozó drogok. A kokain például megemeli az agyban a jó köz­érzetet okozó dopamin szint­jét. A Princeton Egyetem kuta­tói patkányokban kimutatták, hogy ha sok édességet fogyasz­tanak, nagy mennyiségű dopamint termelnek. Amikor megvonták tőlük a cukrot, el­vonási tünetek – például reme­gés, fogvacogás – jelentkeztek.

A cukor más, szintén függőséget okozó szerekkel is mutat bizonyos mértékű ha­sonlóságot
A heroin és a mor­fium – mindkettő opiát – azál­tal idéz elő jó közérzetet és kellemes hangulatot, hogy az agyban az opioid receptorok­hoz kötődnek. Azok a kísérleti alanyok, akiknek e receptorok működését gátló gyógyszereket adtak, megszűntek az édes éte­lek után sóvárogni.

Az ősember valószínűleg azért kedvelte az édes dolgo­kat, mert ezekből nyert ele­gendő energiát az életben maradáshoz. Egyes kutatók szerint ez az ősi ösztön ma is tetten érhető az édességboltok vásárlóinak körében.

Forrás: https://vitalitasportal.com/

Kosár

A kosár üres.

Feliratkozás hírlevélre

* kötelező

Copyright 2017 © Di-Care Zrt.

Kártyás fizetés szolgáltatója:

 

Az oldalt készítette: Wide World Kft. Grafikai tervezés: Sevenart